Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Életvitelünk hiányai: Kunszabó Ferenc válaszol Pál Gyula kérdéseire
Életvitelünk hiányai Kunszabó Ferenc válaszol Pál Gyula kérdéseire X -A. dzsentri önpusztító életmódjáról Petelei István az 1880-as években azt írja: a mezőségi kurtanemes jövedelmét ivásra, dorbézolásra költi, zajosan, cigánynótázva járja a vásárokat, s otthonában is azt folytatja, már csak a régi nemesi címére rátarti”. A dzsentri gyors pusztulását még a dualizmus kori magyar politikai rendszer sem tudta megállítani. Ma a megkérdezett 1000 tizenöt-tizennyolc éves Baranya megyei középiskolás 34%-a rendszeres alkoholfogyasztó, vagyis hetente legalább egy alkalommal nagyobb mennyiséget iszik (Nép- szabadság 1986. március 11.). Ma a nép, s különösen a fiatalság önpusztító életmódja ellen mit teszünk, és mit kellene tennünk? — Sokmindent teszünk. Iskolában, sajtóban, televízióban, rádióban beszélünk ellene. A normális — azaz, nem iszákos — szülő tiltja gyermekétől. Az egészségügy keményen harcol. Sikerült például elérnie, hogy a szeszt nem lehet reklámozni. — Sokkal többet kellene azonban tennünk. Sorolok ebből is párat, csak olyat, aminek semmi akadálya sincs: holnap reggel kezdhetnénk. Sokkal erősebb ellenpropaganda a tömegközlekedési eszközökben, érzékletes példákkal, riasztó esetekkel, legalább olyan mértékben és színvonalon, ahogyan a dohányzás vagy a közlekedési balesetek ellen folyik. Gyermekkoromban az 60
