Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 7. szám - Kozmács István: Keleti elemek a balti-finn népek kultúrájában

Orosz közvetítéssel Bizáncra mutat a Räisälä és Kaukola temetőiben talált brokátszalag is, miként a patkó alakú csatok és kereszt alakú függők is. A közvetítő most is Novgorod volt. Rajta keresztül jutott el a balti-finnek közé a bizánci növényornamentika, s természe­tesen a templomépítés, templomi művészet is. Az alábbiakban nem szólunk az ortodox vallásról mint vallásról és a hozzá kapcsolódó építészetről, művészetről sem, hiszen ezek kapcsolata Bizánccal nyilvánvaló. Számos tanulmány számol be ezekről Finnországban és Észtföldön egyaránt.5 Most a kultúrának három egyéb területét érintjük: a néphagyomány, a viseletek és eszközök, valamint az étkezési szokások területéről adunk mutatványokat. 1. Néphagyomány A néphagyományban számos máig vitatott kérdéssel találjuk szembe magunkat. Vitatha­tatlan viszont, hogy Raja-Karjalában, Inkeriben néhány nyugati szent ünnepe helyett keleti szentek ünnepéhez kapcsoltak ősi és újabb szokásokat.6 Az egyik ilyen említésre méltó jeles nap, Illés próféta napja (július 20.).7 Illés ugyan a nyugati kultúrkör számára is fontos alak, azonban Karjalában az Elias helyett az Hja járja, amely arról árulkodik, hogy kelethez van több köze. Ez a nap jelentős ünnep errefelé, talán azért is, mert az 1500-as évek egyik térítője (apostoli) Ilja nevű volt ezen a területen. A legjelentősebb praasnik (egyházi ünnep) ez a nap. A hozzá fűződő leghíresebb szokás az Inkeri-földi Kotko településen tartott Ilja napi bárány- valamint a Mantsinsaarihoz fűződő bikaáldozat. (Megjegyzendő, hogy Mantsi neve már Abu Abdullah Muhammed Idriszi 1099-es művéből adatolható.)8 Illést összekapcsolták Ukkoval is. Azon az alapon azonosították, hogy Illés tüzes szeke­rével távozott az égbe. így nyilván köze van a villámláshoz. A hagyomány szerint az Illés napon rakott asztagba, boglyába belecsap a villám. Mantsiban egyébként azt tartják: Ilja a legősibb, Ilja az Isten. Szintén keletre mutat Pokrova ünnepe október 1-jén.9 Pokrova kiszorította mind Raja- Karjalában, mind Vienas-Karjalában Mihály napját, melyet az ortodoxok november 8-án tartanak meg. A Pokrova nevet a nép mással helyettesíti, és helyette „Mária könyörgésé­nek ünnepéről azaz Mária védőünnepéről” ill. „az Úr Anyjának oltalmáról” beszél. A nap egyébként határnap; ez után már nem szabad a földeken dolgozni, az állatokat kihajtani. Inkeriben járja: „Terve maa, terve maan haltijat, nyt tulevat lehmät talvitiloille.” azaz: „köszöntünk téged mező, s titeket föld szellemei, mostan térnek teheneink téli szállásikra.” Olyan hiedelem is van, hogy Pokrova halisten lenne, s azt is tartják, hogy Pokrova napján veszi kezdetét a vadászati idény: linnut parvven, miehet metsään, azaz: „egybegyűl­nek a madarak, erdőbe meg a férfiak.” Anasztázia napja (október 29-én) szintén keleti eredetű.10 Raja-Karjalában a birkák oltalmazójának tartják Anasztáziát. Ezen a napon gyapjút visznek a templomba áldozati ajándékként. Inkeriben megszentelik a birkákat. Minden jószágnak egy apró süteményt sütnek, azt szenteli meg a pap, majd az így megtisztelt étket a birkákkal megetetik. Ugyancsak Inkeriben a nők szent ünnepe jelentős asszonyünnep is, egyfajta nőnap, sőt „nőnapok”. Az ünnepségen csak ugyanazon falu asszonyai vehetnek részt, akik „sört főznek és pálinkát vesznek közösen. Miután megtisztálkodtak és fölszedték a földi almát, két napig ünnepeltek. Előbb esznek, aztán isznak rá, énekelnek és táncolnak a nők, férfiruhában. Közben megfejik a teheneket, elvégzik a halaszthatatlan tennivalókat, s folytatják, ahol abbahagyták a mulatságot.” Ez a szokás még az 1600-as években elterjedt nyugat felé is. A szellemi néprajz más területein is találunk keletre mutató elemeket. Lehetséges, hogy Ilmarinen alakjának végső megformálásához hozzájárult a szláv Szvrog kovácsisten képze­te is. Az esküvői dalokban felbukkannak szláv énekekkel rokon vonások. A siratok pedig keresztény eredetű tartalmat és a bizánci recitáló templomi énekekre emlékeztető formát is őriznek. Lehetséges, hogy a novgorodi Sadko bilinák kapcsolatosak a Lemminkejnenről 49

Next

/
Thumbnails
Contents