Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Katona Imre: Népek - hiedelmek - vallások: a vallásos köztudat társadalomnéprajzi tipológiája
Katona Imre Népek — hiedelmek — vallások A vallásos köztudat társadalomnéprajzi tipológiája JL m. eres ve sem lehetne a vallásnál bonyolultabb és nehezebben kibogozható kérdéskört találni. Minden rá vonatkozó vizsgálódás szinte különbség nélkül élénken érdekli és esetenként érzékenyen is érinti a hívőket és a hitetleneket, az egyháziakat és a világiakat, továbbá az egyes társadalmi és állami intézmények képviselőit is, mivel átfogó világszemléletről és általános társadalmi magatartásról van szó, s többen következményekre is gondolhatnak. A különféle elkötelezettségek éppen a vallás vonatkozásában a legeltérőbbek; az óvatlanok könnyen darázsfészekbe nyúlhatnak, így még a szokottnál is nagyobb minden vallással foglalkozó tudományszak felelőssége. A vallás mibenlétéről és szerepéről először illendőség és biztonság kedvéért magukat a közvetlenül érdekelteket is megkérdezhetjük, kik ezekről gyakran nyilatkoznak is. Bár az egyes felekezetek tanítása és gyakorlata között különbségek és hasonlóságok egyaránt észlelhetők, saját hitük vonatkozásában valamennyien meglepően magabiztosak és egységesek. Hallgatólagosan vagy tételesen is minden vallási közösség igazán elkötelezett hívei úgy vélik, hogy csakis ők vannak a teljes igazság birtokában, egyedül az ő hitük és életvitelük üdvözít (közvetlenül); e kérdésekről elsősorban ők az illetékesek nyilatkozni, mások viszont (sok mindenben) tévednek és emiatt tévelyegnek is. A fennmaradásukat és a híveiket egyaránt féltő érdekeltek (vélt) igazukból nem enged(het)nek, így a vallások közötti ellentétek és ellentmondások elméletileg és gyakorlatilag is feloldhatatlanok. Mivel a vallás nem önmagában létező, hanem társadalmi jelenség, és nem is egyéniszemélyes, hanem közösségi jellegű, önként következik a társadalomtudományok, közülük elsősorban a néprajz illetékessége. A vallásokra vonatkozó ismereteink azonban ma még nemcsak hiányosak, hanem aránytalanok is, a legkülönbözőbb források valóságos tengerén kell eligazodni, és ezt fejletlenebb fokon még titkok és tilalmak is nehezítik. Egyelőre tehát marad a külső megközelítés, a belső rendszerszerűségek feltárása, és az összevetésekből adódó általános fejlődésrajz és tipológia. E vizsgálódás sem ad, és a vallás jellege miatt nem is adhat választ minden kérdésre, csupán az általános tájékozódást elősegítő iránytű szeretne lenni. Egyetemesség és széttagoltság Földünkön több ezer nyelv és nép, valamint jó néhány száz vallás is található, mindezek egymást átfedik és össze is fonódnak. A vallási különbségeket és hasonlóságokat a külső feltételek, a belső fejlődés menete és a hitterjesztés segíti megértetni. így talán nincs is olyan hittétel vagy szertartás, mely egyetlen vallási közösség kizárólagos sajátja leime, de olyan is aligha akad, melyet valamelyik felekezet ne cáfolna vagy mellőzne. Egyik szélső példa a teljesen elszigetelten fejlődött dél-amerikai inka vallás, melynek kivétel nélkül 28
