Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Szenti Tibor: Középparasztságunk tükre
Az Új magyar lexikonban a címszó mögött zárójelben a magyarázat egyik szava, a „kulák” olvasható. Többek között, helyesen, „mezőgazdasági tőkéseknek” jellemzi őket.9 Hol, mikor és miért keveredtek össze a fogalmak? Miért különült el és mi a különbség pl. a középbirtokos és a középparaszt között? Gazdagparaszt vagy kisföldművelő-e tehát a középparaszt? Egyáltalán, nyelvészeti gondok-e ezek? Amikor a fogalmakat az anyanyelv sem tisztázza; amikor olyan össze nem vethető történelmi fogalmak, mint a birtokviszony, társadalmi rétegződés és ideológiai szempont kibogozhatatlanul összekeverednek, abból csak káosz és jóvátehetetlen hibák sora keletkezik. Keletkezett is, amikor az 1950-es évek elején, a 6 holdas gyümölcsössel rendelkező kisparaszt kuláklistára került! Vajon milyen kategóriaként: „nagybirtokos” vagy „népnyúzó”? Történelmünk során hányszor okozott már kárt, sőt nemzeti tragédiát, hogy az egyenlőségjelek nem az azonos értékek közé kerültek! Más tudományágakat is segítségül hívtunk ebben a nem mindennapi nyomozásban. A „Táj- és Népkutató Központ” 1938. november 22. és december 9. között a budapesti Károlyi-palotában egy rendkívül értékes, haladó szellemű kiállítást rendezett, amelyet Purgly Emil indítványára, mint „kommunista propagandát” betiltották. A kiállítás egyik tablója ezt a címet viselte: „Az agrárnépesség felosztása az új magyar agrárpolitikában.”10 Ebből idézünk: „A régiek szerint” ez volt a rétegbeosztás: „1. Nincstelenek. 2. Törpebirtokosok 5 holdig. 3. Kisbirtokosok 5—100 holdig. 3 a. »zsírosparasztok«. 4. Középbirtokosok 100 —1000 holdig. 5. Nagybirtokosok 1000—22 300 holdig.” Vajon miért gondolták, hogy a rétegbeosztásban a kisbirtokosok és a középbirtokosok közé sorolt „zsírosparasztok” megfelelő helyre kerültek; hogy a 100 holdas paraszt csupán kisbirtokos és miért terjesztették ki 1000 holdig a középbirtok határát? A föntebbi 6 csoportot a kiállítók így módosították: „1. Proletárok. 2. Jövedelemkiegészítésre szoruló gazdaságok. 3. A létminimum határán küszködő gazdaságok. 4. Jómódú kisgazdaságok. 5. Dekadens kisgazdaságok, bérbeadók, egykézők. 6. Szántóföldi gazdaságok 500 holdig.” Az első csoportban a nincstelenek és a proletárok, a másodikban a törpebirtokosok és a jövedelemkiegészítésre szorulók szerencsésen párosultak. A harmadik csoportban tehát a kisbirtokosokat régen helytelenül 100 holdig sorolták, pedig a 8—10 holdas és a 80—100 holdas gazda között nagy megélhetési és társadalmi különbség volt, ezért az utóbbiakat nem lehet a „létminimum határán küszködő gazdaságok” közé helyezni, ahogy a táblázat szerkesztői tették. Sajnos, mind a régi, mind az új csoportbeosztás szerint elhibázott a fogalmak meghatározása. Sokkal szigorúbban kell bánni az értékhatárokkal, a csoportok összehasonlításával és az ítélet kimondásával. Szabó István írta, hogy a kapitalizmusban a parasztságot és a parasztbirtokot a földbirtok mennyisége alapján rangsorolták. „Németországban szokásos 2 hektárig parcella-, 2 —5 közötti kisparaszti, 5—20 között középparaszti, 20—100 hektár között nagyparaszti üzemnek osztályozni a birtokot. Lenin pedig a német és osztrák statisztikai adatokat 2 hektárig proletár, 2—20 között paraszti, 20 hektár fölött tőkés gazdaságok nevei alatt csoportosította. ”11 A földbirtok nagysága egyedül nem alkalmas a parasztság tagolására! 20 kát. hold 18 aranykoronás szántóföld többet ér, mint 40 kát. hold 5 aranykoronás, szikes legelő. Az sem mindegy, hogy a birtokból egy házaspár, vagy a nagycsalád 3 nemzedéke, 16—20 fő él meg. A birtok közel esik-e szállító utakhoz, fölvevő piachoz, földolgozó üzemhez; milyen a birtok saját infrastruktúrája? Hasznot hozó vagy olcsón értékesithető árut termel? A német és orosz birtoknagyság-centrikus felosztás hibájára Lenin is rámutatott: „[.. .] a terület nagysága korántsem mindig és korántsem közvetlenül mutatja meg a gazdaság igazi nagyságának méreteit és tőkés jellegét.”12 A teljesség igénye nélkül, vizsgáljuk meg a tanulmányunk szempontjából legfontosabb fogalmakat — a gazda, kulák, középparaszt, gazdacseléd összefüggéseket —, és a fogalmi 16
