Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 6. szám - Simó Tibor: Két modell - két társadalmi alternatíva: adalékok Bács-Kiskun megyei vizsgálataimból

STÁTUSZCSOPORTOK

Dimenziók Sorsz. fő/%

Lakás

Lakó

helyi

infra

Vagyon

2.

gazd.

képz.

kult.

Sza- Preszt.Preszt. Mun- badidő a tele- a ka pülé- mun- meg- sen kahe- osztás lyen

Intézni.

hely

Ossz.

1) 400/24,7

67,2

22,5

43,7

7,8

30,6

28,3

8,1

12,7

3,9

6,4

231,2

2) 396/24,5

51,2

31,6

41,6

18,0

16,4

24,8

7,1

11,2

1,9

2,5

206,3

3) 73/4,5

38,8

23,4

11,3

2,8

32,0

26,1

7,1

12,6

4,3

4,4

162,8

4) 244/15,1

31,5

41,7

37,3

15,8

8,7

19,0

1,5

1,0

1,0

1,5

159,0

5) 412/25,5

47,1

21,8

35,6

7,7

13,9

15,8

Ы

1,4

1,0

2,4

147,8

6) 93/5,7

29,8

32,9

4,8

6,9

14,5

19,8

3,3

5,7

1,3

2,4

121,4

Ossz. 1618/100,0

49,8

27,3

36,1

11,5

19,6

23,0

4,9

7,6

2,2

3,6

187,4

SOLTVADKERT

1) 133/13,1

72,5

21,5

44,5

12,5

31,8

30,9

9,1

13,9

4,0

7,24

247,9

2) 261/25,7

65,2

22,5

47,4

22,2

19,1

25,4

7,3

11,1

2,1

2,6

224,9

3) 151/14,8

35,7

39,6

39,9

23,3

11,2

21,2

4,7

8,2

1,8

2,2

187,8

4) 186/18,3

56,8

20,9

41,6

15,7

15,5

21,8

1,4

0,4

1,0

2,4

177,5

5) 135/13,3

43,3

22,1

29,3

5,2

20,9

23,7

6,5

10,9

2,6

2,9

167,4

6) 151/14,8

33,6

31,1

25,8

4,9

9,11

15,8

0,4

0,7

0,9

1,1

123,4

Ossz. 1017/100,0

52,6

25,8

39,3

15,1

17,7

23,2

5,0

7,6

2,1

2,9

191,3

gazdaságban, kevés a családi vállalkozás. Másrészt a gazdálkodásban is elsősorban biztonságra törekszenek, tehát ellátják a háztartást és a felesleget adják el. Kevés az olyan család, amelyik csak eladásra termel. Tiszakécskén az (1. státuszcsoport), tehát a legkedvezőbb helyzetben levő csoport 1,5%-a, a soltvadkerti elit 24,8%-a termel csak eladásra. Ez az értékekben is jelentkezik. Tiszakécskén mondta a város egyik vezetője, hogy „A kőműves annyit keres, mint három miniszter. Jómódú ember, jól él, nyáron naphosszat vízisíel a Tiszán. De nincs tekintélye. Tekintélye a közéleti embernek van.” A karrier: vezető pozícióba kerülni. A legtöbb embernek azonban nincs meg az előrejutási lehetősége. Minden munkaszervezeti hierarchia egy gúlához hasonlít. A kedvezőbb munkahelyek száma a csúcson kevés, mig a kedvezőtlenebb munkahelyek száma — a gúla alján sok. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy ha a betanított munkásból, szakmunkásból értelmiségi lesz, előbbre jut a társadalomban. Egy szakmunkásból 8 évi megfeszített tanulással lehet — a munka mellett — értelmiségi. Amennyiben valaki 8 évet egy házépítésre fordít, felépíti a családi házát, egy kedvező helyzetű szakmunkás lesz belőle a társadalomban. Ha ezt az időt tanulásra fordítja, lesz belőle 8 év múlva egy lakásnélküli, kezdő mérnök, egy hátrányos helyzetű értelmiségi. Soltvadkerten a gazdaság és társadalom szerveződésének megfelelőn az érték is más. Egyik fiatal üzemmérnök mondotta egy interjú során:

K: Hogy érzi, karriert csinált?

V: „Nem, nem is akarok.”

K: Nem érdemes vezetőnek lenni?

V: „Nem, nem jár előnnyel, nem harcolok érte.”

K: Anyagi előnnyel sem?

V: „Kevéssel, nem éri meg, csak a munka és a felelősség növekszik.”

Egy fiatal soltvadkerti műszaki technikus, művezető: „Nálunk nem létezik karrier. Nem tartom karriernek, hogy én üzemvezető legyek, vagy mint most művezető vagyok... Korban, munkakörömhöz fiatal vagyok, kívülálló ember mondhatja is »jól befutott, sok embert irányít felelősséggel«. ... Karriernek azért nem nevezem, mert nincs anyagi von- zata ... Abból a havi 4—5 ezer forintból, amit keresek, (1983. év), s ami jónak számít, nehéz életet kezdeni, családot alapítani. Szüleim és leendő feleségem szülei nem tudnak segíteni.”

75