Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Tóth József: Ember - település - környezet az Alföldön
Tóth József Ember—település—környezet az Alföldön JL _M.z ember és környezete közötti kölcsönhatás egyike a legáltalánosabb viszonylatrendszereknek. Intenzitása alapvetően meghatározza az emberi társadalomnak mind az életlehetőségeit és -körülményeit, mind környezetformáló tevékenységének hatékonyságát; egészében véve azt a termelési módot, amely az adott ember—település—környezet rendszerben funkcionál. Ennek megfelelően egy konkrét térségben e viszonylatrendszer vizsgálata egyrészt sokoldalú megközelítést igényel, másrészt semmiképpen sem eredményezheti azt, hogy egy különleges viszonyt tárunk fel. Ugyanakkor ez a viszonylatrendszer mégis sajátos mindenütt, differenciálódik az adott természeti környezet, a térség, a táj természeti adottságai és a társadalmi oldalról ezekre adott „válaszok” tekintetében is. Az ember és környezete viszonyát alapvetően az alkalmazkodás és az átformálás tevékenységi rendszere jellemzi. Nem passziv viszonyról van tehát szó: maga az alkalmazkodás sem jelent teljes passzivitást, az átformálás pedig a társadalom nagyarányú aktivitását tételezi fel. Az ember—település—környezet viszonylatrendszer az Alföldön is sajátos, és mint mindenütt, itt is egy történeti fejlődés következményeként értékelhető egy adott időpontban. A Kárpát-medence központi térségében elhelyezkedő Alföld sík jellegével, sajátos 32
