Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - György Lajos: Értékeink és életünk minőségi mutatói
(Sajnos újabb keletű minőségi mutatókat hazai intézményekben nem találtam.) Az egy főre jutó nemzeti össztermék szerint a sorban Sri Lanka a 126., az életminőségi mutató szerint a 46. Giarini még azt is megjegyzi, hogy Sri Lankában a várható élettartam annyi volt, mint Washington-államban, s az egy főre jutó össztermék aránya 1:35! 1976 óta a nemzeti össztermék sokat változott, de az összehasonlítások akkor is érdekesek. Igen sok ember számára a fogyasztás a legnagyobb öröm — de nem a saját maga által termelt, hanem a megvásárolt dolgok fogyasztása. Ivan Illich — Erich Fromm „Birtokolni vagy létezni” c. könyvére hivatkozik és kétféle kielégülésről ír: egyesek, egyének vagy társadalmak a birtoklásban, mások a létezésben keresik azt. Az utóbbi esetben nagyobb örömet jelent valamit megcsinálni, elkészíteni, mint birtokolni akár a rabszolgák, akár a gépek termékeit. Ezzel a homo habilissal szemben a homo oeconomicus csak a megszámlálható, eladható és megvehető, a piacra készített dolgokat tekinti értéknek. Az afrikai közgazdász és társadalomtudós, A. Tévoéjdré, a Római Klub tagja könyvet írt ezzel a címmel: „A szegénység — a népek gazdagsága”. A szerző a szegénységet dicsérve védi a meg nem számlálható használati értékeket, amelyek ugyan a gazdaság alapjai, de egyre- másra feláldozásra kerülnek a gazdagság „monetarizált” felfogása miatt. Az afrikai szerző hatalmas veszélyt lát abban, hogy földrészének népei mindenáron utánozni akarják a Nyugat országait és megfeledkeznek régi életformájuk értékeiről. Az értékrend mozgása-változása nálunk is nyilvánvaló. Sok mindent meg kell tanulnunk, át kell vennünk a legmagasabb termelésű országoktól. A hatékonyságot, a célirányos cselekvést, a rugalmasságot, a „csereérték” előállításának a fontosságát. Nem szabad azonban megtanulnunk a pazarlást, az öncélú fogyasztást, a gigantomániát. Szerethetjük a hasznos, okos gépeket, de ne legyünk a rabjaik: azok szolgálják az embert. Tudatosítanunk kell, hogy a tudomány sem old meg minden gondot, hogy nem a maximális termelés jelenti a legnagyobb hatékonyságot s a több, nagyobb nem jelent haladottabbat, fejlettebbet. Nem csak csereérték van, nem csak az a fontos a világon, amit eladnak és megvásárolnak. Érték a jó levegő, a tiszta víz, a csend, a szép táj; a tudás, az egészség, a művészet, barátság, mások megértése és sok egyéb meg nem számlálható dolog. Az a termelési folyamat, amelyik rombolja, szennyezi környezetünket és mindaz, ami elidegeníti egymástól az embereket — nem fejlett, nem haladott, nem értékes. JEGYZET A cikkben említett szerzőkön kívül fontos forrásom volt Bohdan HAWRYLYSHYN: Road Maps to the Fűmre — A Report to the Club of Rome, Pergamon, Oxford, 1980 c. munkája. (A tanulmány egy része korábban megjelent a KISZ ELTE Természetvédelmi Klub belső tájékoztatójában, a Természetvédelem 1985/6. számában.) Részletes bibliográfiai adatok: Giarini, Orio: Dialogue on Wealth and Welfare — An Alternative View of World Capital Formation A Report to the Club of Rome, Pergamon, Oxford, 1980. Hankiss Elemér: Érték és társadalom — (Mit tartunk majd jónak, igaznak és szépnek 2000-ben?) Magvető 1977. Hawrylyshyn, В lásd fentebb Illich, Ivan: Tools for Conviviality Harper and Row N. Y. 1973 in: Ökológiai Kapcsolatok, szerk. Endreffy Zoltán és Kodolányi Gyula, Népműv. Int. Budapest 1984. László Ervin: Zene — rendszerelmélet — világrend Gondolat Budapest, 1986. Roszak, Theodore Person/Planet The Creative Disintegration of Industrial Society Anchor Press, NY 1978. Tévoédjré, Albert: La pauvreté — richesse des peuples Les Éditions Ouvriéres Paris, 1978, cit. Giarini 1980. 31
