Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - György Lajos: Értékeink és életünk minőségi mutatói
legitimitása — és ami ezzel jár, a hatékonysága. Minek az alapján fogadják el az emberek a politikai intézményeket? Ez függ korábbi tapasztalataiktól, más lehetőségek ismeretétől, várakozásunktól s nem kis mértékben az emberek kezdeményezéseire adott válaszoktól. Szerepet játszanak ebben a szabadságjogok (hit, véleménynyilvánítási, társulási, mozgási, kivándorlási jog, jog a méltó élethez, a kisebbségek jogai általában). Roszak, említett könyvében így fogalmaz: „van-e az embernek joga (másnak mit sem ártva) különösnek, másnak, eltérőnek lenni?” (Vagy rámondják: deviáns, nem normális, „kilóg a sorból”. ..) Fontos a politikai rendszer, az intézmények pártatlansága, törvényessége, méltányossága; az oktatáshoz, munkához való jog, lehetőség a politizálásra. Politikai kérdés az elosztás igazságossága, a társadalmi viszonyok, az élet minősége. Mindez kifejezésre jut a szavazásban részvétel arányaiban (hacsak az nem kötelező), továbbá, hogy mi mindenre, milyen gyakran lehet szavazni? Említést érdemel a hatalom hozzáférhetősége, a hatalomban való részvétel, annak befolyásolhatósága, hajlékonysága, alkalmazkodóképessége — és mint negatív tényező: az egyének személyi korlátozása, megtorlások, bebörtönzés. Jelentős egy adott ország polgárai számára, hogy milyen a hazájukról alkotott kép másutt, mekkora az ország tekintélye, ereje. A mutatók kapcsolatai, összefüggései A fenti tényezők között sokoldalú összefüggés van, de gyakran alig dönthető el, hogy mi az ok és mi az okozat? Talán sikerült valamennyire alátámasztanom, hogy az országok nemzeti össztermék alapján történő besorolása a többi mutató figyelmen kívül hagyása mellett keveset mond. Giarini az 1976-ban számított nemzeti össztermék-értékeket összevetette ugyanazon év ún. életminőségi mutatóival. Ezen Morris alapján számított százalékos érték az ími-olvasni tudásból, a csecsemőhalálozásból és a várható élettartamból tevődik össze és a legnagyobb értéke 100. Abban az évben 97 pontja volt Svédországnak és Izlandnak, 96 Dániának, Hollandiának és Japánnak, 95 pontja Svájcnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának és Franciaországnak. Néhány országot átugorva: Bulgária, Lengyelország és Spanyolország 92, Szovjetunió, Románia és Olaszország 91, Magyarország, Izrael és Barbados 90. Nyilvánvaló, hogy ezek a számok nem feltétlenül függenek a nemzeti össztermék nagyságától. Hogy még világosabb legyen, íme néhány kiragadott szám Giarini táblázatából. Az első oszlop az egy főre eső nemzeti össztermék US-dollár- ban, a második az életminőségi mutató (1976 évi adatok). Egyesült Arab Emirátusok 14.268 34 Kuvait 13.787 75 Katar 11.779 31 Svájc 8.569 95 Svédország 7.666 97 Egyesült Államok 7.024 95 Dánia 6.606 96 Kanada 6.522 95 NSZK 6.507 94 NDK 4.250 94 Nagy-Britannia 3.658 94 Szaud-Arábia 3.529 29 Magyarország 2.480 90 Románia 1.300 91 Kuba 800 85 Albánia 600 76 Koreai Köztársaság 464 82 Sri Lanka 179 82 30
