Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Péter Sándor: Ideák és realitások
Péter Sándor Ideák és realitások Az „ökonomániától” a „bírság-illúzióig” „Hogy az emberiség élni akar e földön, arra nincs annyi bizonyítékunk, mint arra, hogy nyomokat akar hagyni maga után." (Karinthy Frigyes) T Л -Vr.nrir.nhan betiltották a széntüzelés alkalmazását, rendkívüli füstje miatt. No nem most, hanem 1273-ban. A tilalom megszegőire halálbüntetés is kiszabható volt, amit évente négy-öt polgáron végre is hajtottak.1 A környezeti problémák (és a drasztikus megoldások) tehát nem teljesen mai keletűek, de az emberi társadalom létét szemmel láthatóan és kiszámíthatóan veszélyeztető mértékben valóban csak a huszadik században merültek fel. Ezzel magyarázható, hogy a közgazdaságtudomány alig ötven éve2 foglalkozik rendszeresen és rendszerezetten a problémakörrel. A környezetgazdaságtan viszonylag fiatal kora ellenére igen számottevő irodalmat mondhat magáénak, legalábbis, ha vizsgálódásainkat nem korlátozzuk a magyar nyelven is hozzáférhető művek szegényesebb listájára. Ez — a téma divatosságán és gyakran hangoztatott fontosságán kívül — mindenekelőtt a problémák sokszínűségének köszönhető. A közgondolkodás a környezetgazdaságtant legtöbbször a környezctvédelem gazdasági, pénzügyi, tervezési stb. kérdéseinek vizsgálatával azonosítja; s legtöbben a szennyezési bírságok rendszeréről kérdeznek, ha egy eleven kömyezetgazdász vetődik az útjukba. Csakhogy amíg a bírságokig eljutunk, addig igen hosszú utat kell bejárni, melynek a végén ráadásul nem egyszer kétségessé válik, hogy valóban a bírságok jelentik-e a megoldást. Számtalan elméleti problémát kell(ene) ahhoz megoldani, hogy a konkrét gyakorlati megoldási lehetőségekről mondhassunk valami biztatót. A kömyezetgazdaságtan tehát valójában általában a társadalom és a környezet kölcsönhatásainak közgazdasági szempontú (elméleti és empirikus) vizsgálatát jelenti, mely két témakört ölel fel. Az első.be tartoznak az erőforrások kimerülésével, hasznosításával, értékelésével kapcsolatos kérdések; a másodikba pedig a környezetszennyezés és -védelem problémái. A két téma határvonala viszonylagos és esetleges, hiszen az erőforrás-felhasználás és a -szennyezés sokszoros összefüggése nyilvánvaló. Kétségtelen például, hogy — a fizika törvényeinek megfelelően — a gazdaság minél több nyersanyagot és energiát használ fel, annál több hulladék, szennyezőanyag, sugárzás keletkezik a termelés és a fogyasztás során — előbb vagy utóbb. * * E cikk az OKTH által finanszírozott K-5/7. jelű, „A környezet- és természetvédelem közgazda- sági és jogi problémái” c. kutatások (1981—85), valamint a szerzőnek a West Virginia University Regional Research Institute-nál folytatott kutatásai bizonyos eredményeinek felhasználásával készült. 16
