Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 3. szám - Hoppál Mihály: Test-jelek: tétova jegyzetek a tetoválásról
értelmezhető jelképek. Kevésbé nyilvánvaló viszont egy kés és egy kígyó, vagy a nő és a kígyó jelentéskapcsolata. Még nehezebb lenne kibogozni a holdkaréjon ülő nő, az oroszlán, az esernyős liba, a gitáros lány és a tengeri hajó mélyértelmű kapcsolatának jelentését egy rab férfi mellén. S nem könnyíti meg a szemantikai elemzés dolgát az ilyen szentenciák beékelése az ábrák közé, mint a következők: EMBER HA FÉLSZ, NEM ÉLSZ A HALÁL ÉRTED IS ELJÖN HA MEGHALOK NEM ÉLEM TÚL A PÉNZ BOLDOGÍT A SZERELEM ÖL, BUTIT ÉS NYOMORBA DÖNT SZERELEM AZ ÉLET TITKA Továbbá nem könnyíti meg a megfejtést az sem, hogy a tetoválások jelentős része — majdnem fele, harmada a háton található, ahol pedig viselője nem is láthatja, nem olvashatja. A jel tehát önmagában áll. Mint ahogy egyedül van az egyén is, egyedül van beszűkült ’életvilágában’! A modem élet több olyan speciális életformát hozott létre, amely egyre jobban leszűkíti azt a csoportot, közösséget, amelyhez az egyén tartozik vagy tartozhat. Azonkívül létrehozta azokat az intézményeket, amelyek hosszabb-rövidebb időre kizárják az egyént a mindennapok rendes világából (pl. kórházak, börtönök, katonaság, javító-nevelő intézetek, egyes titkos munkahelyek stb.). Sőt a mai társadalmi élet megteremtette a maga különleges szokásait, melyet a „kizárás rítusai”-nak nevezhetünk — a híres van Gennep-i terminus a „rites de passage” mintájára. A leggyakoribb motívum az elzárás természetéből adódóan és a természetes emberi (férfi —nő) kapcsolat hiánya miatt a nőábrázolások tömege. A változatok sora Iluskától, amint kilép a tóból, a sellőkön keresztül, a több tucat ülő, álló, fekvő meztelen és félmeztelen nőalakokig terjed, amelyek egyesével vagy csoportosan mutatják elrajzolt bájaikat a tetováltak karjain, lábán, mellén (és hátán). Vágyképek vágyvilága ez, amelyben bártáncosnők és Seherezáde, vagy csak egy egyszerű Erzsiké vagy Juci jelenik meg. A sokféle nő jelentése nyilvánvalóan az, amit néhány tetoválásszöveg is megfogalmaz a maga szókimondó tömörségében VÁGYOM EGY NŐ UTÁN vagy még nyersebben: SEX A BOLDOGSÁG SEX HILFE Feltűnő a tetoválásszövegekben, hogy milyen sokszor fordul elő a SZERETET és igéi, sőt nemcsak magyarul: ANYÁM HAJNI SANYIRA ZSÖTEM I LOVE JOU ANYÁM TIÁMO MARIKÁM — és még feltűnőbb, hogy milyen sokszor említik a tetováltak az anyjukat. Ha kínzó lehet a testi szerelem hiánya, talán még fájóbb a szeretet hiánya, hiszen a deviancia soha le sem törölhető jelével megjelölt ember sokszor önmagát zárja ki a közeli emberi kapcsolatok hálózatából. Talán ez az a pont, ahol alkalmazhatjuk a szemiotika klasszikusának Ch.S. Peirce-nek a megállapítást, amely szerint „ .. .man is an external sign” (az ember egy külsődleges jel), vagyis más szavakkal: az ember képes egyedül arra, hogy önmaga és a többiek számára jellé váljon. A jelhasználás folyamatában még önmagát is képes jellé alakítani. Képes jelként értelmezni a hiányt (a szabadság és a szeretet hiányát). Képes megrajzolni a hiány jeleit, és a pillanat kinzó hatása alatt kitörölhetetlen, örök jelekké alakítani az élettörténet elszálló pillanatidejét. 68
