Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Kovács Ákos: A (test)művészet örök, avagy: bevezetjük a tetoválást

nehézség nélkül leolvashatjuk a képről, hogy a fotón látható tetovált karú férfi magyar mészáros volt.

E foglalkozást jelölő ábráknak tehát, a kétségtelenül meglévő naiv bájuk s bizonyos esztétikai értékük mellett, főleg identifikációs szerepük és jelentőségük volt. Az egyén olyan fontos, személyes jellegű információkat adott meg saját magáról (név, születési év, esetleg hely, foglalkozás stb.), mellyel igyekezett környezetének figyelmét magára vonni.

Háborús időben biztosak lehetünk benne, hogy a fegyvernemet (gyengén hajtott keresztezett kardok, huszárcsákó, lófej, kürt a huszároknál; ágyú, vagy piramisba rakott ágyúgolyók a tüzéreknél; szurony vagy keresztezett szuronyos puska a gyalogosoknál), a különböző hadszintémeveket, királyok, hadvezérek nevét és képmását, zászlókat, cimereket látjuk viszont a frontszolgálatot teljesítő katonák testén.

Szociológiai, néprajzi szempontból igen tanulságos megfigyelésekre nyújt lehetőséget annak a tulajdonképpen rendőrök számára készített, nyilvántartási könyvnek a tanulmányozása, mely a már említett Börtönügyi Múzeum tulajdona volt. (A vagyonbiztonságot veszélyeztető egyének Albuma. Hivatalos használatra. Kiadja a fő és székesváros főkapitánysága é. n.). A kötet, mint annyi más becses, a hazai büntetésekkel kapcsolatos művelődéstörténeti anyag, Vájná László tói került a múzeumba. A 685 nevet betűrendbe sorakoztató és minden nyilvántartottról személyi adatot, arcképet közlő kötetet, sok viszontagság után végül 1948—49-ben Gaál Károly néprajzkutató, a félegyházi múzeum akkori igazgatója mentette meg az enyészettől. Ebből a könyvből tudjuk, hogy a közel hétszáz nyilvántartott „vagyonbiztonságot veszélyeztető egyén”: zsebtolvaj, csaló, sipista (hamiskártyás), betörő, kozák közül 63-nak (9,9%-nak) volt a testén valamilyen tetoválás. A különböző foglalkozásokat űző férfiak közül legtöbben a napszámosok (11), a „pinczérek és kifőző- korcsmárosok” (8), valamint a szabók (7) viseltek, főleg a karjukon valamilyen ábrát, jelet.

Első közlésként betűhíven közreadunk a kötetből néhány érdekes tetoválásmotívumra is hivatkozó személyleírást. (A „saját anyag” a monarchiabeli magyar, az „idegen anyag” a monarchiabeli más nemzetiséget jelöli)

Breslauer Adolf született Budapest, 1864. héber, czipész, bal felső kar K. A. szigony, kard, csukló körül 1891. puska tetoválás (Zsebtolvaj, saját anyag)

Bonnschein Ernő született Elberfeld, 1864. jobb arczán forradás, alkarján mészáros címer és EB. tetoválás. (Csaló, idegen anyag)

Chriszt József született 1864. római katolikus, nőtlen, sütőinas, cserepessegéd, 158 cm. magas, haja sötétbarna, szeme kékesszürke, jobb karján lomb közt J. K., bal karján egy szív, abban női fej. Szív felett korona, a szívben N. F. (Betörő)

Dievit József született Újpest, 1864. római katolikus, nőtlen, betűszedő, jobb karon női alak tetoválás. (Zsebtolvaj, saját anyag)

Kosztolánszki Ágoston született Bécs, 1848., képíró, jobb alkarján 1864. — kereszt, horgony, szív tetoválva. (Zsebtolvaj, idegen anyag)

Niederländer Gyula született Budapest, 1880., nőtlen, komédiás, jobb alkarján N. Gy. tetoválás. (Zsebtolvaj, saját anyag)

Oblat Vincze született Lengyel-Tóti 1863., héber, nőtlen, lakatos, bal karján 1883. közzé ékelt horgony szívben 0, alatta 5. A. R. tetoválás. (Zsebtolvaj, saját anyag)

Piroska Lajos született Csongrád, 1859., római katolikus, nőtlen, kovács, bal karján 1879., „Piroska huszár” tetoválás, ragyás. (Sipista, saját anyag)

Schönfeld Jakab született Budapest 1856., héber, nőtlen, tímár, magassága 168 cm. haja

12