Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Tandori Dezső: A bőr a levegőt: vers

Tandori Dezső

A bőr a levegőt

Rimbaud, abszolút magánhangzóinak

Tetoválja a bőr a levegőt, kölcsönös ábrákkal érintgetőzünk, közös magánhangzó legyen belőlünk, közebb és magánabb, mint azelőtt.

Mint ha visszanőne a félrenőtt ág-bog, visszatűnne, ami előtűnt, s lengenének rajtunk át, kik előttünk éltek, és szemléltetnék az időt.

Kezünkben láthatatlan tér-edények, bennük a miénk, ami másoké lett; légi mindenné semmi alakunk

át-alakul, s ami bőrünkre ment még, kéklő égi ábrákkal odafent ég, megválasztható balcsillagzatunk.

1