Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Enyedi György: Környezet és társadalom
Annak a felfogásnak, hogy a környezet nem része a gazdaságnak, a gyökerei a szocialista iparosítás kezdetéig nyúlnak vissza. A marxi értékelmélet mechanikus értelmezése oda vezetett, hogy a természeti erőforrásoknak nem tulajdonítottak objektív értéket, legfeljebb annyit, amennyit a feltárásukhoz szükséges emberi munka jelentett. A természeti erőforrások nem számítottak a nemzeti vagyonba. Az erőltetett iparosítás részére az erőforrásokat vagy névleges áron (nyersanyagok), vagy egyenesen ingyenesen (földterület, víz) bocsáj- tották rendelkezésre. így aztán, amikor a körzeti tervutasítások a megtermelendő tertnék- mennyiség mellett hatékonysági mutatókat is előírtak, ezek teljesítéséhez a természeti erőforrások ésszerű használata nem volt szükséges. Ebből fakad jelentős mértékben a szocialista országok iparára jellemző roppant anyag- és energiapazarlás. Egységnyi termék előállításához sokkal több nyersanyagot és energiát használunk fel, mint Nyugat-Európá- ban. A gazdasági tevékenység következtében fellépő környezetrombolás is gazdasági tényező: hatalmas gazdasági károkat okoz, bár ezeket a károkat nehéz kiszámítani, és ezeket a károkat sehol sem tartják nyilván. Az egészség károsodása a gyógyítás, a rokkantnyugdíjak, a betegállomány okozta termeléskiesés, a csökkent munkaképesség gazdasági költségeivel is kifejezhető. Károsodnak az erdők, a növény- és állatvilág, az épületek, a szabadban elhelyezett berendezések is. Ezeket a károkat sehol sem írják hozzá a termelés költségeihez, pedig mégis a termelési folyamat következtében kell ezeket elviselnünk. Másodszor: a környezetvédelemben — mint a gazdaságban is — különböző szervezettségű, eltérő érdekű szereplők vannak jelen, amely érdekkülönbségek létét a legtöbb szocialista országban tagadják, ezért felismerésükre és kezelésükre nincs sok esély. Ezek a szereplők: az állam, a vállalatok, a helyi tanács és a lakosság. Az állam gazdaságirányító és tulajdonosi szerepével szokták bizonyítani a szocialista társadalom előnyét a környezetvédelem megszervezésében. A valóságban talán éppen ez a legnagyobb akadály, az államot tudathasadásos állapotba hozza. Az állam teremti meg 4
