Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Tóth Tibor: Városrész vagy életforma?
beteg, talán már csak hónapok vannak hátra az életéből. Tegyék széppé számára ezt a kis időt! Hagyják őt nyugodtan, csendben meghalni! Talán még mást is mondott, nem tudni, de a fiúk attól fogva soha nem bőgették a motorjaikat az ő ablakai alatt. Még az is a történethez tartozik, hogy a néni később egy alkalommal tejszínhabos kakaóra hívta meg a fiúkat, s azok el is fogadták a meghívást. * A lakótelepeken valósul meg az az esemény, amelyben a modem kor életformája testet öltene? Szó sincs róla. Vannak itt bajok, problémák is jócskán. Az egyik éppen az együttélésből ered: gyakran fordul elő a pörlekedés, a veszekedés. Az ok legtöbbször jelentéktelen apróság (rossz helyre tett szemetes vödör, egy túl hangos rádió, vagy a gyerekek viselkedése), de ahhoz elég, hogy egy időre megmérgezze a légkört. Sokkal komolyabb gondot okoz az italozás. Egy egész lépcsőház nyugalmát kavarta fel éveken át egy részeges család viselkedése. Mind a férj, mind a feleség rendszeresen és sokat ivott. Ilyenkor menetrendszerűen bekövetkezett a családban a veszekedés, mely havonta legalább kétszer tettle- gességgé fajult. A gyerekek a hangoskodást már megszokták, de ha a szülők verekedni kezdtek, segítségért kiabáltak. Az első ilyen alkalommal a lépcsőházban lakók benyomultak a lakásba, és megpróbáltak közbeavatkozni. Vesztükre, mert olyan szitokáradat zúdult feléjük, amilyet még nem hallottak. A legközelebbi ramazurinál aztán kihívták a rendőrjárőrt. Az ugyan rendet teremtett, de a férj másnap közölte a lakókkal, ha még egyszer ilyen történik, kiirt mindenkit. A lakók panaszt tettek a rendőrségen. Egy darabig ment a huzavona, még jónéhányszor telefonálni kellett a járőrnek, míg végül többszöri feljelentésre a férjet kényszer-elvonó kúrára vitték. A másik nagy gond a lakótelepen a magántulajdon bizonytalansága. Nem arról van szó, hogy rendszeresen kirabolják a lakásokat, inkább apróbb ügyek esnek meg. Havonta egyszer biztosan feltörnek egy-egy szabadban parkírozó autót, a kerékpárlopások számát pedig már nem is tartják számon a lakók. A lakótelepek többségében lépcsőházanként kerékpártárolót építettek. Ezt zárni lehet, de a tulajdonosok emellett még le is lakatolják a kerékpárokat. Mindhiába. A kerékpárok rendre eltűnnek. Olykor kegyetlen tréfát űznek a kerékpárosokkal. Reggel, amikor munkába indulnának, rémülten tapasztalják, hogy két egymás mellett lévő kerékpár lakattal össze van láncolva. Előbb persze veszekedés kerekedik, majd mikor tisztázódik, hogy a másik tulajdonos sem tud semmit a dologról, gyorsan vasfűrészt kerítenek, hogy ha késve is, de lehessen menni a munkahelyre. Ez is a lakótelepi életmód része? Nem. Csak ilyen dolgok is előfordulnak a lakótelepeken. * * És előfordulnak egészen különleges esetek is. Mert a sok ember között mindig van olyan, aki különc. Az egyik lakótelep erkélyére például konyhakertet varázsolt a lakó. Nem virágot ültetett, nem muskátlit, petúniát, nem kaktuszt vagy páfrányt, hanem paprikát, paradicsomot, zöldséget, mégpedig egészen különleges módon. Először is körülpolcozta az erkélyt, s így három szinten termeszthette a zöldségfélét. 73