Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Kiss Dénes: Fémpikkelyes nyár: Anyasirató: Vérben hordott háború: versek
Vérben hordott háború Páváskodik a robbanás kertünkben sétál föl s alá és nem repül el negyven éve — Ribizlibokron vércsepp-gyöngyök a pázsit meszes bele kifordul szilánkok suhannak az égbe A délután végigvágódik a vértelen faluhosszán Páváskodnak a robbanások bokrok billegtetik faruk — Álom mindez és esti emlék mely a sötétséggel ébred Betöltve agyi mindenséget szökkennek föl a háborúk Józsefváros arca még rücskös himlőhelyes házak kapuján miféle mosoly sétál ki a fényre? Nem hiszek az emlékeknek sem Szitkokkal kövezve az utca Haza kellene végre menni haza az egész nemzedéknek nem csak a kor jó édesanyját emlegetni fogszuvas szájjal Százszor is a tartás az ember Százezerszer tartás a költő! Mostanra józanodva tudja az a papír a tiszta érték amire még semmit se írtak! Ezt a papírt tartom magasra ez lehet az én lobogóm még az ára feldúlt agyfehérség nagyanyakép nagyapakép hol nincs apa a borszagú! Páváskodhatsz elcsúfult emlék te vérben hordott háború Szánom ide utóiratnak: akik magukért mulattatnak hitványabbak mindazoknál mint kik ellenem ugatnak!
