Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Laczkó András: Tengerbe dobott kulcsok?: vonások Lengyel József portréjához
az első pillanattól kezdve, Reisigtől függetlenül ábrázolta. Jerovka ilyen. De kinek? Kuz- micsnak másmilyen, mint Zahnnak, mint Arvidnak, mint Reisignek. Érdekes, hogy Kuz- mics Jerovkája, Zahné és Arvidé is megvannak a regényben, csak Reisigé nincs meg. Ezek a figurák élnek, mert az élet: a környezet — természet és társadalom — hatás az emberre és viszont. Ellenben Reisig nem él, éppen őneki nincs Jerovkája. Holott a feladat az lett volna, ábrázolni, hogy lesz abból a településből, amilyennek a megérkező Reisig látja, az ő szubjektív Jerovkájából az objektív kép. „Emlékezzék a Saginyán regényére (Egy hölgy följegyzései) — tanácsolta bírálatában Goda. — A forradalom az elején egy káosz, értelmetlenség, emberei vadállatok, akiknek külön arcuk sincs. S aztán, abban a mértékben, ahogy a »hölgy« közeledik hozzánk, kezd a forradalomnak értelme, a forradalom embereinek arcuk lenni. Világos, hogy ez a hölgy fejlődése, nem a forradalomé, a forradalomnak akkor is volt értelme, embereinek arca, amikor a hölgy még nem látta.” Konklúzióként átdolgozást ajánlott. Gergely Sándor ezzel szemben 1933. október 3-án fogalmazott úgy, hogy a Föld és Külföld tárgyilagos kísérlet a szovjet élet megmutatására. így indokolta álláspontját: „A Szovjetunióba emigrált proletárírók egy része szülőországuk proletárforradalmi mozgalmaiból veszi írása tárgyát — eltúlozva — a proletároptimizmuson túlmenő tárgyiatlanság- gal. Ugyanilyen hibába esnek gyakran írók, akik külföldön a Szovjetunió életének a megírásánál túlságosan szubjektivek. Előbbiek szerint a Szovjetunió határain túl csak egyetlen petárda felrobbantása szükséges és holnapra már áll a győztes Európai Proletárforradalom ... A második csoportnál: a Szovjetunióban, a szocialista társadalom felépítésekor a munka minden nehézség nélküli, az áradó anyagi jólét sínéin zökkenéstelenül halad az élet. Mindkét fajta beállítás súlyos hiba.” Lengyel József— mondta Gergely Sándor — nem esett a túlzók eme súlyos tévedésébe. Megmutatta új könyvében a szocialista építés nehézségeit, a külföldről „importált” szakemberek egy részének tudatos szabotázsát, katonai és ipari kémkedését — de a leírás nem volt lehangoló. Ellenkezőleg. A nehézségeket legyűrték. Ez a tény adta a regény konstrukciójának, főhőseinek a nagy önbizalmat, hitet a szocialista építés, a proletár világforradalom végleges sikerében. Hibái — amelyeknek a részletezését külön lapon fejtene ki a kritikus — jórészt abból is származtak, hogy Lengyel könyve eddig érintetlen területeket, témákat vett célba — nagyrészt kijavíthatok voltak. Kompozíciójában a könyv laza. Figuráinak nagyobb része élő ember, stílusa helyenként gondozatlan. S a végkövetkeztetés: a könyv hasznos s értékes terméke volt a magyar nemzeti proletárirodalomnak. A két kedvező vélemény elegendő volt a Föld és Külföld orosz nyelvű megjelentetéséhez (1934). A regényt csak évtizedekkel később adták ki magyar nyelven, 1979 óta az életmű szerves része, Neve: Bemard Reisig címmel. Fölmerül a kérdés, hogy miért ilyen hosszú várakozással kerülhetett a magyar olvasókhoz? Erre is van célzás a hagyatékban. Egy kiadványtervezetben a Föld és Külföld mellett nagy kérdőjel látható. Lengyel József még száműzetése idején, pontosan 1951. március 18-án leirta elképzelését arra az esetre, Ha majd valaki összegyüjtené munkáimat. Nyolc, illetve kilenc kötetre tervezte életműsorozatát: I. Versek. A Tett, Ma antológiája, Szabadulás 1917, Történet, mely még jelenidő, Kassák nyugati utazásáról, Gábriel Lajos változásai, írók könyvtára Bécs, 1923., Stemekund und Reinekund. II. Visegrádi utca III. Kulcs IV. Prenn Ferenc hányatott élete V. Régi adósság VI. Cikkek Egy Nyugat cikk Mattis Teutsch Jánosról, Kritika 1919. Komját Aladárról, Általános munkáskényszer és proletárfegyelem 1919 (bros.), Filmművészetről 1929, Bp. Magyarország, Élet és Irodalom, Biztos recept Élet és Irodalom, Sikoltása magyar égnek stb. stb. 19
