Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Laczkó András: Tengerbe dobott kulcsok?: vonások Lengyel József portréjához
Laczkó András Tengerbe dobott kulcsok? — Vonások Lengyel József portréjához — ■» -^gyib- művében tengerbe dobott kulcsokról olvashatunk. Pontosabban arról, hogy eltüntethetők-e ily módon azok a zárak nyitására alkalmas eszközök, amelyekkel a történelmi tanulságok ajtajai feltárulnának. Életműve és minden törekvése arra irányult, hogy ennek a lehetőségét is megakadályozza. Illés Béla egykori születésnapi köszöntőjében azt jegyezte meg róla, hogy huszonegy éves korától „tudatos kommunista” volt, Korvin Ottó, Sallai Imre és mások társa a militarizmus elleni harcban. A kései emlékezés nem figyelhetett a dátumok egyeztetésére és a fogalmak pontos körülhatárolására. Lengyel József önnön tudatosulásának idejét 1912. május 23-ra tette. Tizenhat éves diákként látta a tömeg és a rendőrök összecsapását, s az ezt követő otthoni veszekedés eljuttatta egy felismeréshez vagy legalábbis annak csírájához, ami két és fél év múltán határozott körvonalakat kapott. Azt sem hallgatta el persze, hogy amikor az első világháború frontjain elkezdődtek a harcok, hős szeretett volna lenni, s csak hónapokkal később döbbent rá, csatatereken a huszadik században már nem a történelemből ismert hőstettek születnek. Ettől csak egy lépés volt az elv kimondása, „hogy szimulálni, hazudni kell, kibújni, menekülni.” A nagyobb igazság azután.valóban a háború harmadik évétől irányította cselekedeteit, mert akkortól tudta, hogy nem elegendő elbújni, valamit tenni is kell! Nem a szójáték miatt írom, ténylegesen A Tett köréhez csatlakozott. Részt vett a Kassák-asztal körül folytatott vitákban, s természetesen formabontó verseket írt. Akkoriban az újat akaróknak szinte „kötelező” volt a meghökkentés, a köznapi dolgoktól és képektől való elszakadás. A Kassák-kör — szívesen beszélt róla — sokféle tapasztalattal gazdagította, de olyan hatása mégsem volt rá, hogy tag legyen az „egész mások” között. Amig a többiek logikai műveletekkel — szembeállítás, szimultanizmus, montázs — dolgoztak, az ő első munkái pszichológiára épültek. Gondolkodási folyamatot mutatott meg, igyekezett rögzíteni a kimondott szó és a fogalmazás közötti gyors sort. Ez még Osvát Émőnek is feltűnt... A történelem eseményei életébe többször beleszóltak. Legelőbb 1917-ben. Attól kezdődően ugyanis a tettekre került a hangsúly, a direkt akciókra, amikkel a résztvevők létükre és céljaikra figyelmeztettek. Még akkor is, ha cselekedeteikben a históriával való együttlé- pésükben voltak naiv elemek, s a kockáztatás messze meghaladta a számítást. Riportregényében több helyen beszélt erről. A könyv a bukás után tíz évvel készült el Berlinben. A megírás pillanatában — a weimari korszak végén — bebizonyosodott, hogy Németországban a szociáldemokrata kormányzati rend csődbe jutott. Lengyel József 1927-től Berlinben élt, újságíróként dolgozott. így nem kerülte el figyelmét, hogy emelkedett a munkanélküliek száma, falun és városon egyaránt megmozdulások voltak. 1929-ben például a berlini rendőrfőnök megtiltotta a május elsejei felvonulást. Válaszul barrikádharcok kezdődtek. Ezek az átélt események abban erősítették meg az írót, hogy „az osztályharc élesedése” elkövetkező nagy összecsa11
