Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Fóti Péter: Életminőség és lakásminőség
S e tény két szempontból is hat az életminőségre: mint élethelyszini minőségi korlát, s mint az önerős javítások által gerjesztett túlrobotolási életmódtorzulás. Mindezek előtt azonban szóljunk a lakásvagyon lepusztulásáról, arról a rablógazdálkodásról, amely az örökségül kapott és az azóta előállitott otthonok fokozatos tönkremenésé- hez vezet. A szükséges felújítások több cikluson át való elmaradása— lásd Petschnig, 1986 — olyan állagromlással járt, amelynek pótlása — a mai, holnapi gazdasági helyzet meghatározottságában — aligha képzelhető el. Ma a 775 ezer állami bérlakásnak legalább a fele felújításra és további több mint 10 százaléka korszerűsítésre szorulna, miközben a teljes lakásállomány folyamatos karbantartását is garantálni kellene. Pénzügyminisztériumi tanulmány szerint — hogy érzékelhessük e feladat irracionálissá váló nagy voltát —, a fővárosi 170 ezer rehabilitációs lakásfelújítás például — óvatos számítások szerint — kb. 160—170 milliárd forintba kerülne az 1984-es műszaki állapot és árak alapján. Más vizsgálatok szerint az állami bérlakások 21 százaléka — ötödé! — nem felel meg a minimálisan elfogadott igényszintnek, az összkomfortos és komfortos lakások nagy hányada is műszakilag annyira leromlott, hogy sok esetben még az elemi lakhatási követelményeknek sem felel meg. (Ezek az adatok sok egyéb mellett arra is figyelmeztetnek, hogy nem lehet a KSH adatait kritika nélkül kezelni.) 4. tábla Ingatlankezelési tevékenység* Év, településtípus A kezelt épületek A kezelt bérlemények Ebből lakásbérlemények A lakóházak javítására fordított összeg Bérbevétel Ebből lakbér száma december 31-én 1000 millió Ft 1970 71,0 685,3 618,8 2363 908 658 1975 69,7 749,7 674,6 3607 2964 1808 1980 68,5 835,8 745,8 6331 4410 2236 1981 68,6 855,0 760,9 7298 4549 2363 1982 68,0 863,0 766,7 8687 4674 2432 1983 67,9 872,4 773,5 9296 5214 2953 1984 67,0 876,9 775,3 8672 5593 3651 1985 Ebből: 66,4 881,6 780,4 10014 6437 4120 Budapesten A többi 29,2 478,1 425,0 5557 3717 2144 városban 31,6 381,0 334,7 4126 2600 1883 Községekben 5,6 22,5 20,7 331 120 93 * Forrás: Statisztikai Évkönyv, 1985. Kapjon kellő hangsúlyt, hogy az állami bérlakásoknak legalább a fele felújításra szorul, minden ötödik állami bérlakás a minimális igényszintnek sem felel meg, s a felső lakásminőségi régiókba sorolt — összkomfortos, komfortos — otthonok nagy hányada is olyannyira leromlott, hogy gyakran az elemi lakhatósági követelményeknek sem felel meg. E gondok túl vannak azon a mértéken, amit gazdaságunk teljesítőképessége alapján megoldhatónak tartanánk. E megoldhatatlanságok indítják el az életminőségi áldozat második hatását: az önerős javítások által gerjesztett túlrobotolási életmódtorzulást. Az állam és erre kijelölt szervei nem érzékelik eléggé a tulajdont, értékét, úgy is vigyáznak rá, mint a nem sajátjukra. Újra Petschniget segítségül híva: „Az állami lakásgazdálkodásnak... sohasem volt gazdája, kikerült a piaci szabályozás alól és a redisztributív mechanizmusokban kiépülő gazdaság- irányítási rendszer szerves részévé vált. Ettől kezdve megszűnt a lakáskarbantartás és 42
