Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Füzi László: Ötszáznégy óra: egy kazahsztáni és kirgiziai utazás leírása
dolgozó szénbányákra hatalmas erőművek épültek. Másodszor: a szűzföldek feltörésével Kazahsztán az ország éléskamrája lett. Tények ezek, egyszerű tények, megemlítésük mégis szükségesnek látszik, mert a hagyományok mellett Kazahsztán fejlődésére is utalnak. Éppen mert Kazahsztán világa nehezen megismerhető, számítani kell azokra, akik szívesen munkálkodnának a kazak—magyar kapcsolatok elmélyítésén. S itt mindenképpen Darkembaj Sokparuli nevét kell megemlíteni. Darkembaj mesterember, iparművész, de itt az iparművészet valóban a kézművességből nőtt ki. Találkozásukkor magyarul köszöntötte vendégeit, ismeri az egymással rokon kazak és magyar szavakat, a köszöntés és a búcsúzás szavait, kifejezéseit ehhez tanulta hozzá. Jelképesnek kell ezt tekinteni: a maga területén motívumkutatást végez, az eredeti kazak kézművesmunkákon lévő díszítéseket vizsgálja, ezek vezették el a magyar párhuzamokhoz is. Járt Magyarországon, számos népművészettel kapcsolatos könyvet, kiadványt vitt magával, gyűjteménye egy hasznos motívumkatalógus alapját képezhetné. Utazóink vele együtt látogattak el a régi kazak hangszereket bemutató múzeumba, az itt kiállított hangszereket Darkembaj restaurálta, de olyan is akadt, amelyiket a leírások alapján ő készített el, mert a muzeológusok egyet sem tudtak begyűjteni belőle. Darkembaj másik munkája az Alma-Ata feletti hegyekben, a Medeonál található. Itt jurtákat állítottak fel, ezekben pedig fogadót és szálláshelyeket rendeztek be. A berendezéshez szükséges tárgyakat mind Darkembaj készítette. Akadnak közöttük bútorok és ötvösmunkák is, a kézművesség különböző ágai itt még egyetlen ember munkásságán belül megtalálhatók. Darkembaj élete is érdekes: családjával kicsike, városszéli faházban lakik, háza mögött pedig nemezzel borított jurta áll: éléskamrának is szolgál, de műhelynek is. Ötvösként, faragóként, kovácsként dolgozik, segédje van, akit ő vezet be a kézművesség titkaiba. Művész, aki nem szakadt ki a mesteremberek világából. * * * Az Alma-Ata fölötti hegyekben járva, a Darkembaj tervezte jurtatábor és a világhírű magaslati gyorskorcsolya-pálya mellett utazóinknak egy ösvényt mutattak: ezen haladva, folytonos gyaloglással három nap alatt a kirgizek szent tavához, az Isszik-Kulhoz érhetnének. A vállalkozó kedv nem hiányzott sem a költőből, sem kísérőjéből, mégis hallgattak a szóra, s ahelyett, hogy gyalog indultak volna az Isszik-Kulhoz, a repülőnél maradtak; így kerültek a Manasz-repülőtér betonjára ... Kazakok, kirgizek ... Történelmükben, vallásukban, nyelvükben, hagyomány világukban sokban rokon a két nép. A kirgizek is mohamedánok, nomadizáltak egészen 1917-ig; írásbeliségük is csak ezután alakult ki. Mindemellett a költőt és kísérőjét érő élmények sokban hasonlítottak a kazahsztániakhoz. Bár Frunze érezhetően kisebb város Alma- Atánál, s a világtól is távolabbra fekszik — a megközelítés és a kapcsolattartás lehetőségeit tekintve —, múzeumainak gazdagsága, felszereltsége vetekszik az alma-ataiakkal. „A jó múzeum olyan, mint a jó könyv: nem elég egyszer elolvasni, újból és újból elő kell venni, belelapozni”—írta a költő jó tíz évvel ezelőtt a frunzei Állami Történelmi Múzeum kiállítása kapcsán, s ennek igazáról kísérője épp itt, ezen a kiállításon győződött meg. Ő a Kirgiziában felfedezett sziklarajzok láttán ismét csak az odahaza régészként dolgozó feleségére gondolt (ezt tette Alma-Atában is, mikor a kazahsztáni aranyleleteket nézték meg, s akkor is, amikor arról hallott, hogy az ottani egyik bronzkori kultúra és a füzesabonyi kultúra között számos rokon vonás van — ez utóbbi végképp meggyőzte a világ kicsinységéről). A kiállításon a régészeti anyag néprajzival egészül ki: fafaragások, bőrmű- vesmunkák, nemezszőnyegek, valamennyi összefüggésben van a nomád életmóddal. A központi helyet hatalmas jurta foglalta el... Itteni írószövetségi fogadásukon a kirgiz irodalom jeles képviselői vettek részt: T. Szidikbekov, akinek jó néhány munkáját magyarra is lefordították, T. Kaszimbekov, nagy érdeklődést keltő történeti regények írója, s mások is, nemcsak írók, hiszen itt az irodalom 15
