Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Vasy Géza: Egy nélkülözhetetlen szóportár: Temesi Ferenc regényéről
egyértelmű az előre és a visszautalások ellenére. A szegedi árvíz, az első világháború csak egyszer történik meg, de az is természetes, hogy a figurák tudatában, emlékezéseiben többször is megjelenik. De érvényesül azzal is, hogy az idő mindegyik cselekményrétegben folyamatosan előre halad. A többlépcsős szócikkek nemcsak az idő múlását érzékeltetik, hanem azt is, hogy a Szótáríró — és a Szótárforgató — mindezt a 140 évet itt és most együtt és egyszerre láthatja, élheti át. Arra a típusra hangsúlyozottan illik ez, amely főleg az első kötetben fordul elő s dokumentum jellegű. Olyanok mint az említett ábécé, vagy a csúfolódó, a dal, az emlékkönyv, az értesítő, az eskü, az étlap, a felhívás, a hírek és a kalendárium szócikkek. -* regény) hungarus Egy család regénye. Egy szegedi család regénye. Tehát egy magyar család regénye. A Szótáríró szemérmes ember. Ösztönéletét a legnagyobb nyíltsággal tárja fel. Érzelmeiről azonban visszafogottan szól. Mégis egyértelműen. A regény folyamatosan azt sugározza, hogy szereti Katalint, szereti a szüleit, szereti az őseit, szereti Porlódot, szereti magyarságát. A közösségek széthullása, értékeik devalválódása idején a bennük rejlő értéket hangsúlyozza. S úgy tud és mer ódonatúj lenni, hogy hazaszeretetét nem szégyenli, hanem pátoszmentes szavakkal is hitelesen, pátoszt életrehívóan vallja meg. Porlód egy darabka Magyarország, Szótáríró ennek polgára.(-*• Közép-Európa) gyerekkor Ifj. Szeles András élettörténete a gyerek- és a kamaszkor története. A személyiség igazi sorsa szempontjából azonban ez csak előtörténet. Ifj. Szeles nem az az ember- és irótípus, amelyik egész életében a gyermekkorából él. Ebből a gyermekkorból elsősorban az a fontos — a Szótáríró számára —, ami az elődökhöz köt és ami a jövőbe, az egyetemista felnőtt létéhez vezet. Ezt igazolja az is, hogy önértéke elsősorban az a gyerekkornak, hogy András porlódi lehet és egy valódi család tagjaként lehet az. András fontos barátságai sem a gyermekkorban gyökereznek, hanem az egyetemista létben. (-* egyetem) garas Ez az, amiből soha sincs elég. Az ősök általában nem szegények, hanem tisztes adófizető polgárok. A regény világát mégis belengi — miként a por — a szegénységé. Egyértelműen azért, mert András gyermekkora garasos szegénységben telt el. Azok az ötvenes évek bizony ilyenek voltak. Szeles András és felesége — ez a tanító házaspár — miben sem különbözött az országos átlagtól. A család történetében vannak gazdagabbak és szegényebbek, de a közvetlen ősök a dédapa Balogh Istvántól kezdve rendre a szegénységgel néznek szembe. Ehhez képest más, szinte boldogító szegénység az egyetemistáé, aki csak akkor ihat a kocsmában, ha barátai megkínálják. (Szinte mindig van kínáló.) Igaz, ennek a garasos egyetemista létnek is szerepe van a zárófejezetek alakulásában. (-> befejezés) fiúk András egyetemista éveinek története jelentős részben barátságainak története. A baráti kapcsolatok ápolásának leggyakoribb színtere a kocsma, ritkábban egy-egy klub vagy lakás, s még ritkábban az egyetem vagy valamilyen művészeti rendezvény. (Pedig egészen természetes, hogy András író szeretne lenni.) A fiúk némelyikének modellje a kívülálló számára is felismerhető és helyettesíthető, másokat csak Porlód akkori ifjai ismerhetnek. De nem az a fontos, hiszen a Por nem 88
