Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Vasy Géza: Egy nélkülözhetetlen szóportár: Temesi Ferenc regényéről
Katlannal. К. közli a fiúval, hogy: „Én nem tudok tenger nélkül élni.” A fiú pedig elutazó barátjának vallja meg: „Én tenger akarok lenni.” A lányok történetei során András a szextől jut el a szerelemig. Az első kötetben a szeretkezések leírása a hangsúlyos, a másodikban a szerelemé. Való igaz, azért is íródott ez a könyv, hogy András és Katlan kapcsolatát megörökítse. (-> fiúk) Közép-Európa Porlód Közép-Európában van. Porlód történelme tehát jellegzetes közép-európai történelem. Közép-európai és magyar. A megjelenő történelmi csomópontok: reformkor, 1848, önkényuralom, kiegyezés, millennium, I. világháború, forradalmak, Horthyék ellenforradalma, II. világháború, felszabadulás, Rákosi-kor, 1956, „jelenkor”. A magyar történelem 140 éve tehát. Mindehhez igazi porlódi sajátosságként tevődik hozzá Rózsa Sándor és Ráday Gedeon alakja, az 1879-i nagy szegedi árvíz története és az ellenforradalom szegedi készülődése 1919-ben. Ezek a helyi események azonban egyaránt országosan ismertek és jelentősek. Porlód történelme minden fontos időpontban magyar történelem is. Akkor is, amikor periféria, akkor is, amikor centrum. S ha a város Közép-Európában van, akkor népe is közép-európai nép. Kis nép tehát, amely oly ritkán s oly rövid idejű érvényességgel lehet a maga sorsának kovácsa. Amelynek az alkalmazkodóképességben kell nagymesterré válnia. (-» hungarus) játék József Attilával együtt félek a játszani nem tudó emberektől. Temesi Ferenctől nem kell félnem. Tud játszani, hiszen már maga a szótárötlet is pompás játék. S nem játszadozik ám — anyagával és velünk —, hanem valóban játszik. Azaz az élet szerves részének tekinti a játékot is. A játék nem mindig vidám dolog: lehet halálosan komoly is. Végső soron ilyen a szótárformával elválaszthatatlanul összefonódott játék az idővel: az időjáték is. (->• valóság) idő A regényben az időnek olyan összetett, többrétű kezelésével találkozhatunk, ami még edzett huszadik századi olvasói gyakorlatunkat is csodálkozásra készteti. A Por-nak ugyanis három olyan világosan elkülöníthető cselekményétege van, amelyek külön-külön megtartanak egy lazán kronologikus időrendet. Ez a három réteg nem független egymástól, s a regény jelenidejéhez közeledve egyre inkább eggyé mosódik, hogy aztán a befejezésben végül is eggyé váljon. Az egyik cselekményréteg a családregény eseménysora, amelynek végpontján idősb, és ifj. Szeles András áll. A második cselekményréteg ifj. Szeles András élettörténete kisgyermekkorától az egyetemi évekig. S végül a harmadik réteg ugyancsak András sorsa az egyetemi évek alatt. Ez a regény cselekményének jelenideje. Am ezt is múlttá teszi a negyedik, a reflexiós cselekményréteg, amelynek egyetlen igazi szereplője az elbeszélő, a Szótáríró, aki egy évtized távlatából idézi fel az eseményeket. Az egyes cselekményrétegek folyamatosan, ritmusos rend szerint váltják egymást — olykor egyetlen, többlépcsős szócikkben is. Nézzük például a regény első tíz szócikkét ebből a szempontból, abajgat— 1833, ábécé — hat „időlépcső” a szépapa olvasókönyvétől a fiúéig, ablak — András egyetemista, ács — András általános iskolás, Ácsai — itt is, adjunktus — András egyetemista, adósság — András nagyanyja az I. világháború után, Ady — a költő a fogházban, aforizma — egy aforizma, ágy — András gyerekkori ágya, illetve az az ágy, amelyen egyetemistaként Mariettával szerették egymást. Látható tehát, hogy az egyes cselekményrétegeken belül sincs szigorú időrend. A mű egészében mégis érvényesül ez az időrend. Érvényesül először is azzal, hogy a történelmi idő múlása 87
