Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Vasy Géza: Egy nélkülözhetetlen szóportár: Temesi Ferenc regényéről
nyelvjárás és az angol szövegek (if). Szeles András angol szakos egyetemi hallgató) éppúgy megférnek egymással — ha úgy tetszik egyugyanazon ajkon is —, mint az ükök és a beatzenész ükunokák, a Porváros-lét (Babits nevezte Szegedet így) és az egyetemista-lét. (—> dialektika) nyelv Egy szótárnak világosnak, szabatosnak, közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie nyelvileg is. A Por regény, mégis megfelel a szótár eme nyelvi követelményeinek is. A szótárakat nem szokás elejétől végéig elolvasni. A szótárakat használjuk. A Por szótár formájával együtt is olyan olvasmányos, hogy szinte le se tudjuk tenni. Nem a címszavak a fontosak, hanem a magyarázat. Maga a regény. (-♦ mese) nemzedék A hatvanas-hetvenes évek fiataljai számos nemzedéki regényt írtak már. Ifj. Szeles András nemcsak személyével, hanem egész nemzedékével együtt főszereplője ennek a műnek. A cselekmény szintjén a nemzedéki életnek olyan jellegzetes motívumai vannak, mint a kocsmázás, a beatzene, az iskola, az egyetem, a szex, a szerelem, a barátság. Temesi Ferenc műve azonban különbözik a legtöbb nemzedéki regénytől. Nem az adott világ ellentéteként, hanem a világ részeként mutatja be saját nemzedékét. Ezt éppen a családregény-szemlélet következetes végigvitele teszi magától értetődővé. S a Por nem „Egy család alkonya”, nem „Egy családregény vége”, hanem egy család, sőt: családbokor jelenvalósága. Ha lázad is bármelyik új nemzedék, végül is részese a láncolatnak. A tagadással is: vállal. (-» család) mese A modern regény nem kedveli a mesét. A szótár nem mese. A Por viszont modern regény is és mese is. A kritika címszó kifejti a tudatos írói törekvést: „A posztmodem regényt jellemzi az, hogy humora, iróniája, sőt öniróniája van. Az, hogy olvasmányos. Hogy bevallottan szélesebb közönséghez kíván szólni, nemcsak a beavatotattakhoz — hogy szeretné visszahódítani az olvasókat. Azt, aki olvasni akar, legalábbis. A tömegtájékoztatási eszközök kihívása arra kényszeríti a posztmodern írót, hogy megkísértve a lehetetlent, az elit- és tömegkultúra közti szakadékot, ha egy keskeny függőhíddal is, de megpróbálja áthidalni.” Jelentem: a függőhíd elkészült. (—> ajánlás) lányok A regény jelenidejében, ifj. Szeles András kamasz- és ifjúkorában Andrásnak és barátainak érdeklődési körében természetszerűen foglal el kulcsszerepet a szex és a szerelem. A lányok András életében sokan vannak. Legtöbbjük csak egy-egy alkalommal, egyetlen szócikk epizódistájaként kap szerepet. Három lány a kivétel. Ili az egyetem első évfolyamán, majd Marietta és végül Katalin (Katlan). Ő a legfontosabb. Már Temesi Ferenc első novelláskötete, a Látom, nekem kell lemennem a K.-nak ajánlást kapta, s szerepelt benne egy Történet, ami sehogy sem tetszett K.-nak, s erre közvetlen utalás történik a Por-ban. Az se véletlen, az első rész а К betűig jut el. A Szótárírónak ez a kedvenc betűje. Hogy miért? „Katlan miatt. Hogy kicsoda Katlan? Azért íródik ez a szótár, szépségem, hogy elmondhassam.” Katlan a második kötet főhőse lesz. A nagylemez címszónál elmélkedik a Szótáríró műve terjedelméről. Itt közli, hogy 666 szócikk lesz, s hogy az adott 412. szócikk „Metszéspont: magas- vagy mélypont — tetszés szerint”. S a következő, nagymester szócikk pontos dátumot ad (1973. március 28-a), mert itt történik meg a nagy találkozás 86
