Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Fekete Gyula: Társadalmi AIDS: [vita az élet értékéről és minőségéről]
Magzatvédő Vitamint, még nem fogantak ilyen rendellenességgel magzatot. A másik csoportban, a várakozásnak megfelelően eddig két nyitott gerinccel-koponyahiánnyal sújtott magzat ismert. De a Magzatvédő Vitamin csak e rendellenesség-csoport kivédésére alkalmas. Számos más módszert ismert azonban a többi fogyatékossághoz vezető állapot megelőzésére is. így hazánkban, közismerten, a koraszületés a legsúlyosabb probléma. Az újszülöttek 10%-a(!) sorolható ide. Ez Európában a legmagasabb érték. Sajnos emiatt magasabb nálunk a csecsemőhalandóság és elsősorban emiatt sok az értelmi, meg más fogyatékosságban szenvedő gyermek. De ez nem valamiféle végzet megnyilvánulása! Az Optimális Családtervezés Modellben résztvevők körében erőfeszítéseket teszünk ennek kivédésére is. Az első ezer eset tanúsága szerint: nem is sikertelenül. A szokásos 10%-os érték helyett a koraszülöttek (vagyis a 2500 g-nál kisebb születési súllyal világra jöttek) aránya csak 3,7%!!! Ebben a résztvevők jobb iskolázottsága és nagyobb felelősségtudata is bizonyosan szerepet játszik. De a 3,7%-os gyakoriság az ő esetükben várt 6—7%-os értéknél is számottevően alacsonyabb. Az Optimális Családtervezési Modell alapelvei: a családterve- zők-gyermekvállalók biológiai alkalmasságának ellenőrzése, illetve ha szükséges, ennek biztosítása; a három hónapos felkészülés a fogamzásra és a terhesség nagyon korai (két hetes) felismerése és ennek megfelelően a legveszélyesebb korai időszak fokozott védelme — a fogyatékosságok megelőzése szempontjából döntő fontosságú. Itt, a korszerű családtervezésben, az újabb tudományos módszerek komplex és széles körű alkalmazásában kell tehát keresnünk a fogyatékos gyermekek fogamzásának és születésének a megelőzését. Ez a jelen és a jövő útja. A Tajgetoszt hagyjuk meg a régmúltnak. E túlságosan is szakmai-ízűre sikerült hozzászólás hangneme nem véletlen. Meggyőződésem szerint a Kunszabó Ferenc által felvázolt társadalmi gondokra a szaktudományok lesznek képesek megfelelő gyakorlati alternatív megoldásokkal szolgálni. De azért ne higyje Kunszabó Ferenc, hogy magam nyugodt és optimista vagyok. Addig, amíg hazánkban az egészségügyre fordított összegek a nemzeti jövedelemnek csak 3,4%-át teszik ki, nehéz áttörést várnunk. Ez Svédországban, az NSZK-ban, Kanadában vagy az USA-ban 10% körül van. Amíg az egészségügy vezetői csak késve értik meg az új lehetőségek kihívását, addig nálunk a megelőzés sokat emlegetett elve nehezen fog diadalmaskodni, így pl. hazánkban még nincs Orvosgenetikai Intézet; az anyai vér alfafetoprotein szűrése is csak 1985-ben vált országossá; ragaszkodnak a bürokratikus és orvosilag haszontalan házasság előtti kötelező orvosi tanácsadáshoz, ahelyett, hogy a megfelelő orvosi vizsgálatokat is magába foglaló Optimális Családtervezési Szolgáltatást vezetnék be széles körben. Lenne lehetőség a Kunszabó által emlegetett gondok mérséklésére, de ahhoz a mi egészségügyünkben is szükség lenne a gyorsításra. Czeizel Endre Társadalmi AIDS Meglehet, a modem civilizáció kezdettől fogva vírusgazdája volt valamilyen, az emberi közösségeket szétmarcangoló AIDS-nek, de bizonyosnak tetszik, hogy napjainkra ez a betegség elhatalmasodott rajta, fertőző szakaszába fordult, s a modern társadalmak önvédelmi „immunrendszere” immár növekvő arányban működésképtelen. Ennyiből is kitetszik: a lényegben igazat adok Kunszabónak. Egyik-másik részletkérdésben vitatkoznék vele. A társadalmi AIDS vírusait én nem keresném testi betegségekben, gyógyíthatatlan betegségekben sem, orvosi segédlettel megnyújtott haláltusákban sem, a „testi, lelki, érzelmi és értelmi fogyatékosokban” sem, a súlyosan debil gyerekekben sem. Ezeket én deviancia fogalmamból is kihagyom. 63
