Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Kéri András: Gondolatok Lewis Mumford "A város a történelemben" c. könyvét olvasva
termékei és minden mutató alapján városiasabbak, mint a 4 milliós, bádogvárosból kinőtt település Mexikóváros szomszédságában, Nezahual- cóyotl. És vannak olyanok is, ahol a településkategóriában nem ismerik a falu fogalmát, mint pl. Costa Ricában. Mi is tehát a város? Az a településfajta, amit annak nevezünk. E bizarr megfogalmazás legalább annyira helyén való, mint bármely szakterület saját maga alkotta város fogalma. Platón számára fontos volt a méret. Ideális városának nagyságát azon polgárok számára korlátozta, akikhez élőszóval szólni lehet. A közvetlen kommunikáció lehetősége a szónoklatok révén, az agóra nagysága és hatóköre a város fenntartó- formáló ereje volt, életét meghatározó erő, mindaddig, míg a város túl nem nőtte. A települést kitöltő helyi társadalom meghatározó szerepe sem az elmúlt évszázadok felfedezése. Már Alkaiosz észrevette, hogy ,J^íem szépen-épült, széptetejű lakok, nem jólrakott nagy kőfalak és utak adják a várost, nem hajógyár, ámde olyan lakosok, kik avval mi megvan, élni tudnak .. Talán a funkcionális térszemlélet kezdete is innen eredhet. „A város házakból áll, de igazi várossá polgárai teszik.” E rousseau-i gondolatban már benne van az is, hogy a város helyi társadalmának tükörképe, az adott társadalmi formáció élteti, formálja saját ízlése, igényei és lehetőségei szerint. Tükrözi szerkezetében a társadalom hierarchizáltságát, életszemléletét, az abban bekövetkezett változásokat. Mindezt ki miként éli meg, függ a történelmi környezettől, a képviselt ideológiától, a fejlődésbe vetett hitétől. „Kedves városok kellenek nekünk . ..” (Rus- kin), mivel „a tömeges termelés tönkretette a városképet. . .” (Berlage). A XIX. sz-i nagyvárost Dickens Coketownak (Kokszvárosnak) keresztelte el az ipari forradalmat követő angol városfejlődés láttán. Ami az ismert szigetországi írónak „füstokádó város” képében jelenik meg, Petőfinél a „nagyváros” egy más társadalmigazdasági közegben a lehetőségek, az élet, a költészet kibontakozásának helyszíne: „Szegény, szegény falusiak! S kisvárosbéliek! Mi élünk csak valódilag, Mi boldog pestiek!” A kapitalista fejlődésből eredő anarchikus, profitérdekelt városfejlődést a legtalálóbban Rimbaud sorai fejezik ki: „Újsütetű és korántsem elégedetlen polgára vagyok egy világvárosnak, melyet modemnek vélnek, mert a házak belső kiképzésében és külső alakjában, éppúgy mint a város rendezésében, minden eddig ismert ízlést mellőztek.” Ebből táplálkozik Fourier korántsem utópisztikus megállapítása, miszerint ........a társas rendben az emberek más hajlamokat vesznek föl, mint amilyenekkel most rendelkeznek, és szívesebben töltik idejüket vidéken, mint városban ...” A város „azért él, mert emlékezik” Mumford e vaskos műve azzal válhatott volna teljesebbé, ha egyfajta, könnyen áttekinthető összefoglalás, történeti-fejlődésbeli kronológia, sokoldalú ismereteinek rendszerbe foglalása zárta volna. A városok szerkezetükben „emlékeznek”, amelyek tanúskodnak a természeti környezetükről, a társadalmi, politika-gazdasági és vallási jellegükről, a civilizáltság fokáról, az alkalmazott technológia fejlettségéről, vagyis kialakulásuk történelmi környezetéről. Az ókori várost, Babilóniát az Eufrátesz partján — védelmi funkcióit erősítve — kettős fallal vették körül, a görög város, Prienne a Meandro folyó teraszaira épült, a római város, Timgad, a légionáriusok tábor-városa, a középkori város, Gante erődökkel megerősített, citadellával, palotákkal és nagyszámú templommal díszített város volt. A poli- gonális katonai város, Palmanova egy urbanisztikai ideál szüleménye, a palotaváros, Versailles barokk városművészeti alkotás, a neoklasszikus város, Bath az egyike a legelegánsabb angol városoknak, az amerikai gyarmati város Mexikó, Te- nochtitlán romjaira épült település, az ipari város, Dunaújváros egy adott gazdasági-ipari fejlődés szüleménye, a turista város, Las Vegas, a szórakoztató ipar központja évente több mint 8 millió látogatót fogad, a XX. sz-i város a felhőkarcolók városa, New York a gazdasági hatalom szimbóluma. Ezek azok a városok, amelyek fennállásukig emlékezni fognak. E felsorolás nem teljes — mint ahogy Mumfordé sem az —, de azt ha csak felsorolásszerűen is, részben kiegészíti. A város a történelemben Város Év Átlagos sugara — km — Kiterjedése — km2 — Görög városok i. e. 700 0,706 1,8 Cuicuilco* i. e. 200 1,0 4,0 Róma 200 2,09 13,7 Peking 1300 4,08 522,0 Mexikó 1960 17,84 1098,0 Párizs 1965 18,70 1100,0 New York 1970 56,56 10050,0 Megalopolisz (Boston— New York— Washington) 1975 210,11 138700,0 * Cuicuilco az amerikai kontinens első városa Mexikóváros területén fekszik túlnyomó részt vastag lávatakaró alatt. Amerika Pompejijének kultúrája, népének eredete még nem ismert. 89
