Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Czeizel Endre: Kiegészítő gondolatok: [vita az élet értékéről és minőségéről]
merhető (elsősorban a fedett és ezért enyhébb, tehát életképes spina bifidák maradnak észrevétlenül) és a terhesség még megszakítható. A méhen belüli magzati diagnosztika teremtett először lehetőséget bizonyos genetikai és teratogén ártalmak korai felismerésére. Rendellenes magzat esetén az érvényben lévő abortuszrendelet ugyanis biztosítja a terhesség megszakítását (az ún. szelektív abortuszt) a 20. hét előtt. Ép magzat esetén pedig nyugodt, zavartalan terhesség várható. Mégis vannak, akik felvetik a kérdést: joga van-e az orvosoknak, a szülőknek és a társadalomnak a súlyosan rendellenes magzatok világraj öttét megakadályozni? A keresztény nézet mélységesen elítéli ezt a beavatkozást, mint a művi abortuszt általában. Biológiai nézőpontból az élet a fogamzással kezdődik, a 16—20 hetes, súlyosan sérült magzatok világrajöttének megakadályozása ezért az aktív teratanázis fogalomkörébe sorolható. Az 1971. évi párizsi genetikai világkongresszus záróülésén Lejeune, a neves francia genetikus már előadásának címével: „Ölni vagy nem ölni, ez most a kérdés” — is jelezte véleményét. Mégis, az orvosgenetikusok többsége úgy véli, hogy a méhen belüli magzatvizsgálat során felismert súlyos rendellenességek „másodlagos” megelőzése fontos feladatunk. A magzat életének megszakítása — ha valaki dramatizálni akarja a terhességmegszakítást — nevezhető gyilkosságnak. A társadalmi konvenció azonban lehetőséget nyújt az emberölés szentesítésére, utalok a törvényesen elrendelt kivégzésekre, az önvédelemre vagy a háborús hőstettekre. A méhen belüli magzatvizsgálatok jogosságát és értelmét is ilyen szemüvegen, a saját sorsáért felelősséget vállaló és azt irányítani képes emberiség szempontjából kell megvizsgálnunk. Azt hiszem, elég három érvvel alátámasztani nézetünket. Egyrészt, olyan súlyosan sérült magzatokról van szó, akik amúgy sem képesek a születés utáni életre vagy legalábbis — súlyos fogyatékosságaik miatt — az emberi életre. Az emberi élethez szükséges minimális kritériumok várható hiányában kár vegetálásra kényszeríteni a még meg sem született és emberként nem érzékelt magzatokat. Másrészt ez a beavatkozás csakis önkéntesen, a szülők kérésére végezhető. Tehát a társadalom csupán lehetőséget és szabad döntést biztosít a családtervezők számára. Ismertek nyitottgerinces és Down-kóros gyermekek, akiket szüleik állapotuk méhen belüli felismerése ellenére tartottak meg. Harmadrészt — és legfőképpen — farizeusság nagy hűhót csinálni a szelektív abortuszból akkor, amikor a világon három, sőt négy nagyságrenddel több egészséges magzatot ölnek meg a terhesség korábbi időszakában művi vetéléssel. Hazánkban az elmúlt időszak évenkénti nyolcvanezres terhességmegszakítási tömegére mintegy 80 szelektív abortusz esett. Ez ezerszeres különbséget jelent! A világon évente 40 millió magzatot hajtanak el és mintegy 4000-re teszik a méhen belüli magzatvizsgálatokat követő terhességmegszakítások számát. Ez tízezerszeres különbség! Véleményem szerint a méhen belüli magzati diagnosztikának mint új és fontos orvosi eljárásnak az etikai kérdéseit nem az irracionalizmus és a vallásosság, hanem a humanizmus és az egészségvédelem racionalizmusának oldaláról kell megközelítenünk. Az igazi megoldás természetesen az lenne, ha a fogyatékos gyermekek fogamzását lehetne megelőzni. A nyitott gerinc esetében már ennek a lehetőségei is körvonalazódnak. 1980-ban ugyanis újabb, még előnyösebb megoldási lehetőséget dolgoztak ki e rendellenesség-csoport megelőzésére. Az Egyesült Királyságban a fogamzás előtt legalább egy hónapig speciális vitamin-kombinációt kellett szedni a leendő terheseknek, és ezzel a nyitottgerinc- és koponyahiány-rendellenességek 86%-ának a fogamzása megelőzhető volt. A több országban végzett utánvizsgálatok ennek a nagy horderejű felfedezésnek a valóságát megerősítették. Ez esetben tehát nem a már megfogamzott magzat születését, hanem fogamzását lehetne kivédeni. Az Egészségügyi Világszervezet és a svájci Roche Gyógyszertár jóvoltából — az Optimális Családtervezési Modell keretében — hazánkban vállalkozhattunk először a Magzatvédő Vitamin révén az első ilyen rendellenességek kivédésére. (A külföldi vizsgálatokban ugyanis a már korábban ilyen rendellenességgel sújtott gyermeket világra hozó nők terhességeiben az ismétlődés megelőzése érdekében adják e vitaminkészítményeket.) Eddig több mint ezer megszületett gyermek adatai állnak rendelkezésünkre. Akik kapták a 62
