Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Kéri András: Gondolatok Lewis Mumford "A város a történelemben" c. könyvét olvasva
Gondolatok Lewis Mumford „A város a történelemben” с. könyvét olvasva Mi is ez a mű, amely a város társadalomtörténetét dolgozza fel? Tudományos szintézise mindannak, ami a város kialakulásával és fejlődésével foglalkozik? A világtörténelem egészét átfogó, elemző enciklopédikus mű? Választ nem könnyű e kérdésekre találni, mivel az ehhez hasonló enciklopédikus szintézisekből egyre kevesebb születik, s még kevesebb az ilyen olvasmányos, esz- széisztikus-szépirodalmi stílusban íródott ösz- szegzés. Mumford a városok fejlesztésében óv az uniformizálás veszélyeitől, ez egész gondolatmenetére áttételesen is kihat. Sem könyve, sem érték- felfolgása nem kényszeríthető egyetlen jól ismert irányzatba sem. Művében keverednek a különböző tudományágak szempontjai, módszerei és eredményei. Eklektikus stílusú városmonográfiája méltán vált világhírűvé s tette szerzőjét még életében is halhatatlanná. Mi a város? — tehetjük fel a kérdést a több mint félezer oldalt elolvasva, mivel — valljuk be, mindenkiben, aki a várossal foglalkozik, legyen akár építész vagy városföldrajzos, szociológus vagy közgazdász — némi hiányérzet váltja fel az első elégedettséget, ami a szaktudományos eredmények nagyvonalú kezelése nyomán kialakul. Mindeki saját kutatásainak, tevékenységeinek fontosságát — vagy elképzeléseit — szeretné e művel igazolni, alátámasztani. Mit is jelent maga a város? — mást és mást lakóinak és határain kívül élőknek, a buszsofőrnek és a kertésznek, a belvárosi bérházak és a családi házak lakóinak, a kisiskolásoknak és a nyugdíjasoknak stb. Mindenki életkora és munkája, anyagi helyzete és lehetőségei, személyes tapasztalatai és igényei, szokásai és értékítéletei alapján mond és érez mást és mást a városról. A város a jó és a rossz, az antagonisztikus ellentétek halmaza. Ami jó a városban, az hátrány vidéken és ami rossz a városban, az előny a faluban. Nincs optimális méret, nincs optimális növekedési érték, a méret — túl kicsiny falu, túlnépesedett város — lehet egyaránt előnyös és hátrányos. Vannak kétezres lélekszámú városok, nem csak az ismert nyugat-európai típusúak, hanem pl. a kubai „új városok”, amelyek az elmúlt évtizedek 88
