Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 9. szám - Kordás Ferenc: Árpádfalva: magyar falu a brazil őserdőben

dobozos zsírért 7 miit fizettek, nem is szólva a ruhaneműek áráról. Mint érdekességet említették meg, ez a gazda nem engedte meg, hogy a kávémunkások szeszes italt fogyasszanak.

A fazenda olyan volt, mint egy otthoni nagy uradalom. Reggel öt órakor már megszólalt az ébresztő, az asszonyok kávét főztek, haraptak hozzá valamit, s 6-kor már mentek is a munkába. Ha távolabb voltak, délelőtt még főztek is valamit, utána 12-ig egyfolytában dolgoztak. Hat órakor vacsoráztak.

Öt alkér földjük van, amit még 1925-ben vettek, de szeretnék eladni, mert a hangya minden terményt tönkretesz s így nem tudnak itt boldogulni.

Szarnák Vendel, 48 éves, római katolikus. Felesége, Rózsa Ágota 42 éves. Három gyermekük van: Piros 14, Ági 7, Vilmos 2 éves. Öt alkér földdel rendelkeznek, de még egy éve sincs, hogy itt laknak. Azért boldogulnak, mert Vendel bácsi cukornádat termel, s maga főzi ki pálinkának. Ha idegenek hozzák a nyersanyagot, a kipárolt pálinka fele az övé. Jelenleg 400 liter pálinkája van, amit apránként, vagy hordóval együtt szokott eladni, de a hordót visszaveszi az eladótól. Ma már többen is foglalkoznak pálinkafőzéssel, s leverik az árat.

Amint elhagyom a házukat, mely narancsfákkal, pálmafákkal van körülvéve, látom, sok helyen a faház mellett már máglyában áll a tégla, mert mindenki kőházat akar építeni.

Sándor Márton 56 éves, római katolikus. 1924-ben jött ki, az első csoporttal, vett is 10 alkér földet, ki is fizette, de később kénytelen volt hármat eladni belőle, mert nem győzte a sok munkát. A házépítéshez szükséges tégla már az ő udvarán is ott van. Szeretne 2000 db olajfacsemetét, vagy magot, de az államtól, ingyen. A munkaügyi miniszternek akar kérvényt írni, de nem nagyon bízik a sikerben. A felesége nemrég halt meg, így a házatája eléggé elhagyatott. Sokáig beteg volt, időnként előveszi az idegremegés (vitustánc).

A falu leggazdagabb embere Jakab Sándor, 60 alkér földje van. Ért az ács- és építésmunkához, így mindig jól keres és gyarapodik. Elmeséli, hogy milyen nehezen éltek tíz évvel ezelőtt, egy zacskó málélisztért 20 km-t gyalogoltak, mert még bolt se volt a közelben.

Bende Imre gyümölcskertészettel foglalkozik. Sarkadról jöttek ki 1925-ben. Ő az egyetlen a faluban, akinek magyar útlevele volt. Mindjárt kijött Árpádfalvára, földet vett és ma már jól boldogul. 1927-ben vetette meg a kertészkedés alapját, addig ő is irtotta az őserdőt. Elmondja, hogy kétszer volt otthon, de végül visszajött. Nem tudott az óhazai viszonyokba beletörődni. Itt van hely, lehet élni és dolgozni, csak helyesen kell következtemi és számolni minden lehetőséggel. Bende kijelenti, hogy „én nem szeretem a papokat, mert két úrnak szolgálnak.” Felesége Vincze Mária. Odahaza reformátusok voltak, de itt nem törődik az egyház dolgaival. Jól érzik magukat, mindenük megvan, ami kell: gyönyörű porta, nagy, levegős, rendes, tiszta lakás rajta, teljes gazdasági felszerelés, s annyi narancs, citrom, mangafa a közelben, valóságos gyümölcserdő, mely egymaga eltart egy családot. Kihangsúlyozza, hogy a fákat legalább 6—7 méterre kell ültetni egymástól, amit sokan nem vesznek figyelembe, mert nem értenek hozzá. Ha tiszta a föld, kevesebb a féreg. Tíz alkér földjük van, jól gondozott; ezenkívül van két lova, 12 szarvasmarhája, sok aprójószág a ház körül, „nem is számolom, csak ha a pénzt kapom érte” — mondja. A jószágokat jól tartják, a tyúkok elől nincs elzárva a kukorica, annyit esznek belőle, amennyit akarnak. Méhese is van. A lehullott gyümölcsöt felszeletelik és a méheknek adják. Mérhetetlenül sokat dolgoznak, s a szegényebbeket „élhetetleneknek” tartják. Ő maga önkéntes katona volt az első világháborúban, majd fogságba került s az élet acélossá edzette. Nem foglalkozik politikával, nem is érdekli. Hatan vannak adventisták a faluban, de már templomuk is van, mert összetartanak. Cimbalom is van a háznál, de nem nótákat játszanak rajta, hanem egyházi énekeket.

A baptista prédikátort Oláh Imrének hívják. 40 éves. Felesége Bereczky Zsuzsámra. Hét gyermekük van: Imre 13, Pál 10, Zsuzsa 9, Erzsébet 7, Jolán 5, Feri 3, József 1 éves. 6000 miiért vettek itt 10 alkér földet, majd később még tizet. Kémerből származnak (Szilágy m). 1924-ben vándoroltak ki. Elmondják, hogy a baptista egyházban 23—25 család él megértő közösségben. Ez 140—150 lelket tesz ki. Az egyháztagok száma 70 lélek. Egyház85