Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Kordás Ferenc: Árpádfalva: magyar falu a brazil őserdőben
koztak sikertelenül, emiatt kénytelenek voltak földet venni Árpádfalván. Az első részlet 430 milreisz volt. Mostani lakásuk egyszerű, de rendes, az asztal leterítve, a falon egy-két kép, naptár, a sarokban egy láda, üvegesszekrény, két karosszék. Itt fakitermeléssel kezdték, először rönkfát, majd slipperfát vágtak vasúti talpfának. Ezzel naponta megkerestek 15—20 miit. Most már ők is áttértek a földművelésre, mert ez valamivel könnyebb. A környéken él a legveszedelmesebb brazíliai kígyófajta, a csörgőkígyó. Eddig még nem történt halálos kimenetelű kígyómarás. A mérgespók szintén rémisztő ellenség, csípése halálos is lehet. Egy ember bele is halt a kolónián. Kicsit beljebb a településektől már óriáskígyók is vannak az őserdőben, amelyek egy ökröt is fel tudnak falni. On?a (brazil tigris-féle) és vaddisznó is található itt, valamint őz, szarvas, s rengeteg majom. Magyary László 47 éves, felesége, Szekrényes Erzsébet 40 éves. 1924-ben jöttek Brazíliába, Szilágy megyéből, Kémer községből. Baptisták. Azonnal idejöttek, így az első honalapító telepesek közé számítják őket. 13 család jött akkor ide. Egri János volt a kolónia felfedezője. 500 milreiszért vették a földet. Ők akkor 5 alqueiret vettek, ma 15 alqueire földjük van, mert minden magyar arra törekszik, hogy annyi földje legyen, amiből meg lehet élni. A család: Ilonka 14, László 8, Erzsébet 5 éves, Eszter 6 hónapos. A vidékről az az ember benyomása, hogy a Dunántúlon jár. Hepehupás a táj, kis patakkal. A környéken itt-ott egy magyar gémeskutat is lehet látni. A családnak van egy sárdarálója, mellyel a téglavetéshez szükséges anyagot gyúrják össze. Naponta két fiú 1500 db téglát is ki tud verni a formával. A sárdarálót pipának nevezik. Ketten 23 miit kapnak ezer tégláért, a kemencéből való kiszedésig. A tégla 10 napig szárad. 65 miiért adják el ezerét, vagy 55-ért, ha valaki nagyobb mennyiséget vesz. Négy idegen munkás dolgozik a kemencénél. 10 miit kapnak minden 1000 tégla után. A gyapotszedés a megélhetés másik forrása. A napszámosnak 3 miit fizet a gazda egy arróbáért. Egy hold kiad 50 arrobát, vagyis 7—8 mázsát. Ennek az értéke kb. egy conto, azaz ezer milreisz. A gazda veszi a gyapotcserje magját, zsákonként 24 milreiszért (30 kg). Egy holdra 4—5 kg mag kell. 5—6 szemet dobnak bele egy kis kapart lyukba. A szántást két ökörrel végzik, mert ezek a lassú, de szívós állatok nagyon jól beváltak erre a munkára. Egy pár ökör ára ezer milreisz. Már van vagy 20—25 eke a faluban, de ezt külföldről szerezték be a kereskedők. Kértek hazulról is, de nem kaptak. Ekekapa is van, fogasoló és mindenféle szerszám, ami ide kell. Általában azt lehet mondani, hogy most bizakodó hangulatban dolgozik az árpádfalviak többsége, mert a gyapot és a ricinus jól bevált. Magyary bácsi azt mondta nekem: „Van itt 60 hold földem, de ha „visszaállna” a régi Magyarország, pénzzé tennék mindent, és otthon vennék 15 hold földet”. Magyari bácsi azt is elmagyarázza: ha azt akarják, hogy a termés megmaradjon, rengeteget kell költeni rovarirtószerre. Évről évre drágább a védekezés. Árpádfalván a gyerekek nagyon jól beszélnek magyarul, mert még maguk között vannak. Most már ugyan több mint 3 hete nincs magyar tanítás. Van ugyan két brazil tanítónő, akik szeretik a magyarokat, és szívesen barátkoznak az itteniekkel. Árpádfalván külön magyar Ifjúsági Egyesület alakult 1929-ben, mintegy 30 taggal. Sok színdarabot előadtak, összesen 54-szer, s olyan sikerrel, hogy még a távolabbi magyarok is eljöttek megnézni. Ez Juhász tanító nagy érdeme, aki valósággal lelke volt a népművelésnek. Az egyesület most éppen nem működik, mert a fiatalság lassan elhúzódott tőle. S ennek oka a két kocsma. Ha az egyikhez járt a fiatalság, a másik megharagudott, mert a kocsmában rendezték a báli mulatságokat. A kocsmáros két milreisz beléptidíjat szed a bálba járó fiataloktól. Juhász tanító elmondja még, hogy amikor az Ifjúsági Egyesületet regisztráltatták (hatósági bejelentés, engedélyeztetés), 600 milreiszt fizettek egy ügyvédnek, aki megszökött az egész pénzzel együtt. A másik ifjúsági csoport 700 milreiszét pedig egy magyar kocsmáros vitte magával Säo Paulóba, s azóta se látták. 83
