Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Füzi László: Jegyzetek - "vidéki" könyvekről: pécsi könyvek: Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán: Porzsolt Lajos: A magyar labdajátékok könyve: [könyvismertetések]
a könyvek megjelentetésénél azonos feltételeket tudnak biztosítani az ún. hivatásos — manapság csak Budapesten létező — kiadókkal. Amíg ez nem történik meg, addig az egyes kiadványok csupán kuriózumok, látványosságok a nagybani könyvkiadás „termékei” mellett. Ha pedig valamikor bekövetkezik, hogy egy-egy város vagy nagyobb tájegység írói már a „saját” kiadójuknak adják munkáikat, akkor szükségessé válik az is, hogy a kiadó profilt alakítson ki magának: magához vonzza a számára fontos írókat, a hagyományokat megőrizve lépjen túl a „helyi” szellemiségen — így tud csak versenytársa lenni a ma még monopolhelyzetet élvező központi kiadónak. Annak a folyamatnak kellene tehát itt megismétlődnie — más szinten, és a vállalkozás más, kedvezőbb feltételei között —, amely az elmúlt évtizedekben a vidéken szerkesztett folyóiratoknál már végbement. Remélhetően az első könyveket felvonultató pécsi „könyvkiadó” is ebbe az irányba fejlődik. Ennek, innét Kecskemétről nézve, két feltétele biztosítva látszik. Az egyik a technikai: a pécsi nyomda vagy akár a baranyai, kaposvári könyvtár sokszorosító műhelyei igényes munkával készítették el az eddigi könyveket. (A könyvkiadás technikai feltételei egyébként másutt is adva vannak: szinte minden megyeszékhelyen nagy nyomda működik, s egyre több vállalatnak, művelődési intézménynek van házi nyomdája. Elképzelhető, hogy rövidesen feszítő különbségek lesznek a könyvkiadás technikai és gazdasági, szellemi feltételei között.) Pécs szerencsés, mert a nyomda és sokszorosító műhelyek mellett kiváló könyves szakembert is magáénak mondhat Tüskés Tibor személyében. A felsorolásnál látható volt, hogy szinte minden kiadvány az ő gondozásában jelent meg, s részt vesz a Pannónia Könyvek szerkesztésében is. Ahogy az eddigi kiadványok kapcsán érezhető volt a szellemi érdekeltség, úgy éppen ez a könyveket életrehívó szándék jelentheti a sorozat fejlődésének legfőbb biztosítékát is. Monostori Imre: Németh László Sátor kőpusztán Az irodalmi emlékhelyek kutatása mindig is fontos feladata volt a helytörténeti vizsgálódásoknak: egy-egy író életének színhelye helyet adhat az emlékezésnek és az emlékőrzésnek. A jó értelemben vett hagyományőrzés mellett is ritka azonban az olyan feldolgozás, amelyik a helytörténeti adatok mellett a tágabb értelemben vett irodalmi-irodalomtörténeti vonatkozásokat is megmutatja. Monostori Imre már azzal jó szolgálatot tett az irodalom- történeti kutatásnak, hogy felfedezte Sátorkőpusztát — mint Németh László életének helyszínét. Nagybánya, Mezőszilas és Hódmezővásárhely mellett eddig ugyanis nem említődön ez a Dorog melletti helység, pedig tudott volt, hogy Németh más-más időpontokban rövidebb-hosszabb ideig ott tartózkodott. Felfedezni pedig azért is nehéz lehetett, mert a valamikori birtok, Németh László apósának, Démusz Jánosnak a gazdasága az idők során teljesen megsemmisült, csak az emléke maradt meg. Pedig jó ötven évvel ezelőtt virágzó gazdaság volt a Dorog melletti tájon, ahogy Monostori írja: „öntözésre berendezett (vízvezetékkel ellátott!) kertészet: 16 hold, szántóföld 61 —62, kert 4—5, rét 1—2, szőlő 8—9 hold, legelő 1—2, erdő 3 hold. Volt a birtokon továbbá egy halastó is, amely 1 holdnyi területen feküdt... 100 kh körüli, szép ingatlan tehát Sátorkőpuszta”. Németh ezen a birtokon a napokat összeadva talán még egy évet sem töltött: először 1930-ban jött ide, a Baumgarten-díjról való lemondás időszakában (innét látogatta meg többször is az Esztergomban időző Babitsékat); aztán 1931-ben, az Új nemzedék című sorozat írásakor; majd 1932 nyarán, a Tanú megszületésének időszakában. Itt írja 1931- ben a Kapások című utópiát, végül pedig 1939-ben a Kisebbségben megjelenése után töltött itt hosszabb időt. Nehéz volt tehát rátalálni arra, hogy Sátorkőpuszta is színhelye volt Németh életének, s a szakadozottság, a különböző időszakokban itt töltött napok, hónapok még csak nehezítették is ezt a felismerést. A felfedezés mellett Monostori munkájának az is érdeme, 51
