Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Füzi László: Jegyzetek - "vidéki" könyvekről: pécsi könyvek: Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán: Porzsolt Lajos: A magyar labdajátékok könyve: [könyvismertetések]
ahogyan az életmű már jelzett szakaszait, nem egy esetben fontos fordulóit bemutatja. Van, amikor hely és gondolat között nehéz közvetlen kapcsolódási pontot találni, s van amikor minden gondolati előzmény ellenére a közvetlen megfelelés is kimutatható. A könyvben erre is találunk példát. „Dorogon vagyok az apósomnál, aki nagy kapitalista, sajnos, nem az én irodalmi tevékenységem javára” — írja Németh Gulyás Pálnak 1932. június 26-án, s ebben a levélben fejti ki egyedül írt folyóiratának, a Tanúnak a tervét is. S ahogy Monostori bizonyítja, ebben az inspiráló környezetben írja a Tanú első számának teljes anyagát. Reggelenként Proust művét olvasta, délelőttönként Arisztophanészt — róla is tanulmányt írt, „jobban illik ennek a nyárnak a hangulatához, mint a nagy tragédiaköltő”. Itt tanulmányozza Ferdinand Fried Das Ende des Kapitalismus című munkáját, ahogy Ortega La rebelion de las masas című könyvét is. Mindkét könyvről tanulmányt írt folyóirata első számába, a szám anyaga 1932. augusztus 20-ára már készen is állt. (Tehát nem kellett teljes két hónap az első folyóiratszám megírásához.) Ez az alig két hónapnyi idő vetette fel — mondja Monostori — a minőségszocializmus gondolatát is. S hogy ez milyen összefüggésben van Sátorkőpusztával? Erről egyik írásában Németh a következőket mondta: „Néhány éve a nyarat egy vidéki birtokon töltöttem. A birtok nagyrészét béresek művelték; de a szőlőt a tulajdonos Tokajból hozott munkásoknak adta át. A béresek kaptak valami kis éhbért, egy hold földet, s állattartást. A tokajiak némi létminimumot, s övék volt a termés fele. A béresek tisztviselők voltak, a tokajiak vállalkozók. A béresek lézengtek, loptak, hazudtak; amikor a gazda kukoricája két arasz volt, az övék embemyi. A tokajiak dolgoztak. Nem kelhettem fel olyan korán, hogy ott nem találtam volna őket, permetezővel a háton, vagy raffiával a karjaikon, a szőlőbuckák közt.” Ebből a környezetből nőtt ki a Kapások látomása, s ebből a minőségszocializmus gondolata is. Németh ugyanis a példát nem a munkás még jobb kizsákmányolására hozta fel, hanem arra, hogy a közösségnek felelős ember egyéni függetlenségét megőrizve saját feladatát vállalkozássá alakíthatja át. A látvány és a gondolat közti összefüggés nyilvánvaló — még akkor is, ha Németh gondolatrendszerében számos előzménye volt a minőségszocializmus gondolatának. A tanulmány megírásakor Monostori Imre a teljes irodalomtörténeti dokumentumanyagot felvonultatta és hasznosította; ennek és a fentihez hasonló összefüggések megmutatásának révén munkája kiemelkedik a helytörténeti irodalomból. Kár, hogy ez a vékonyka füzet 500 példányban jelent csak meg. (Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár, Tatabánya) Porzsolt Lajos: A magyar labdajátékok könyve (Hasonmás kiadás) A kecskeméti Szórakaténusz Játékműhely- és Múzeum Játéktörténeti tanulmányok címmel kiadványsorozatot indított; a sorozat első köteteként Porzsolt Lajos A magyar labdajátékok könyve című munkáját adták ki, a mű első megjelenésének 100. évfordulóján, hasonmás kiadásban. Ebből még nem következtethetünk a sorozat további darabjaira, így arra sem, hogy a továbbiakban régebben megjelent, de nehezen hozzáférhető könyveket adnak-e közre, avagy mai feldolgozások lesznek-e az uralkodók a sorozat kötetei között. Mindkét vonatkozásban gazdag anyag áll a sorozat szerkesztőinek rendelkezésére, így adott a lehetőség egy átfogó jellegű kiadványsorozat összeállítására. A érdeklődést mindenképpen növeli az elsőként közreadott kötet, még akkor is, ha ez némiképp frivolnak és korunktól távolinak is tűnik. A könyvet olvasva elsőként arra figyelünk fel, hogy ez a gyűjtemény a szerző korában játszott játékok leírását adja. Az újabb játékkutatások vagy teoretikus igényűek, vagy pedig 52
