Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 9. szám - Bernáth Béla: "Felakasztom a füstre": a boszorkányhitről, rontásokról és azok gyógyításáról - kísérlet e hiedelmek magyarázatára

A veszett eb gyógyítása főként kőrisbogárral és pirítós kenyérrel történt. A kőrisbogárnak, ennek az erős szagú, hólyaghúzó bogárnak a régi neve dühös bogár volt. Mivel a veszett állatot régen dühös állatnak hívták, kézenfekvő volt, hogy a kutyaharapást szőrivel elv alapján a dühösséget dühös bogárral kell gyógyítani. Régi nyelvünkben a dühödni ige ,szerelmi láztól égni’ jelentésű is volt, így nem csodálkozhatunk azon, hogy az impotens férfiaknak „dühös bogarat” adtak gyógyszerül. Pl. 1564-ben: „Ki nem bicsakolhat: kilenc dühös bogarat faolajba tegyél s azzal kenjed meg a nagy lábad ujját” (bicsakolni = közösülni, 1. TESz a nagy lábujj, mint minden ujj, a pénisz helyettesítője). A sós pirítós kenyérről már láttuk, hogy az „tejre hozza” a nőt, s így annak megevése a nemi aktussal volt egyenlő. Tudjuk azt is, hogy szántás-vetés idején tilos volt kenyeret pirítani, helyesebben pirítós kenyeret enni. A szántás-vetés maga is a nemi aktust jelképezte (a felhasított barázdába magot vetni) s a mágia törvénye szerint azzal egyidőben tilos volt ugyanazt az aktust akár natúrban, akár jelképesen elvégezni, mivel azok egymás hatását megsemmisítenék.

Említsük meg még, hogy a pirítós kenyér, azaz a kenyér, mely a tűz erejét is magába szívta, a szerelmi mágiában is jelentős szerepet játszott: András napján a lány böjtöl, este egy darab kenyeret pirit, megsózza, felét megeszi, másik felét a párnája alá teszi (ahová még saját bal oldali hajából is tesz, továbbá fésűt (= cunnus) és gatyát is. Iszik még egy korty vizet is, s a maradékot maga mellé teszi. Álmában megjelenik a jövendőbelije, a vizet kiissza és, bár ez a közlésből kimaradt, a kenyeret megeszi.15

Nem kétséges, hogy a pirított kenyérrel, mellyel az új kutyát is gazdájához lehetett szoktatni, s az elveszett kutyát is vissza lehetett hívni a kémény alatt (ld. 217. old.), a veszett ebet is vissza lehetett téríteni a halottak felé tartó útjából, azaz ki lehetett gyógyítani a veszettségből.

JEGYZETEK

Az angol szleng adatok E. Partridge: Dictionary of the English Slang (London. 1951) c. művéből valók, a fonóbeli „legényidé'zések” Lajos A.: Este a fonóban c. munkájából, a boszorkányságra vonatkozók főleg Komáromy A. és Schram F. idevágó műveiből, továbbá az Eth- nographia és más folyóiratok közléseiből. Néhány adatomnál szükségesnek vélem a forrás pontosabb megadását

1 Szabó L.: Taktaszadai mondák 136, továbbá

210,211

2. Egy nő átugrását vagy lábainak átlépését a bagandák a közösüléssel egyenlőnek tekintették. Hevesben a férj háromszor átlépi a nehezen szülő nőt, s ha ez nem segít, közösül vele. (Ethn. 29:215). Hasonlóan Gönczi F.: Somogyi gyermek 54.

3. Szabó L. i. m. 109. A boszorkány megjelenik 12-küllős kerék alakjában is (Ipolyi A.: Myt- hologia).

4. broom’a seprő ágai; cunnus’, broomstick ,seprőnyél; penis’.

5. „Jó lovam, paripám az gatyámban vagyon”, (RMKT. 17. sz. 3:249).

6. Vő. „Ki korán házasodik, / Hamar családosodig / Nem lesz többé gavallér, / Szegve van

már a kenyér.” (Ortutay-Katona: A magyar népdal 19 580).

7. Ballagi M. Teljes Szótár.

8. „Amely firfiunak az arany szeget megkötik” (M. Hírmondó: Minden doktorságot. . . 1983, 317).

9. Milkjug, milking pail,tejes köcsög, sajtár’ és ,női genitália’. Feldönteni a tejes fazekat, nőt magáévá tenni’ (Simái K.: Gyapai 34, 1792- bőY);fölit szedi a köcsögnek ,az új házas férfiról’ (Erdélyi J.: M. Közmondások 2849).

10. MKönyvtár. Magyar Költ. a 17. sz.-ból. 1956., 152 (1628-ból).

11. Szegedi Szótár; Nyelv. Fűz. 17: 30.

12. A megevésről, mint nemi aktusról s mint rontásról ld. bővebben Új írás 1982. 12: 104.

13. Magyar Nyelvőr 4: 230, Orosháza.

14. Vő. „Árkus-bárkus, gyűjj föl az ajtóra. Itt apád, itt anyád, sós kenyeret eszik, tökkel harangozik.” (Ethn. 4:322) A „tökkel” (testicu- li) harangozás, mint másutt is, a coitusra jellemző, így a sós (pirítós) kenyér evése is az aktust jelenti.

15. Magyar Nyelvőr 12: 375. Hasonló praktika, mikor a nő megmosakszik, de nem törülközik meg s éjjelre a törülközőt a feje alá teszi. Álmában a jövendőbelije megtörli. (Kovács E. Doroszló hiedelemvilága 2448.)

39