Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 9. szám - Bernáth Béla: "Felakasztom a füstre": a boszorkányhitről, rontásokról és azok gyógyításáról - kísérlet e hiedelmek magyarázatára
változni. E célból 12 bicskát szúrt le körben a földbe, s a kört háromszor körülkerülte. A bicska közismerten a férfitagot, a szúrás az aktust, a föld a női felet jelöli, s az aktus leggyakoribb száma a három (vagy a 3 x 3, a kilenc). Azáltal, hogy a földbe szúrt bicskákból álló kört háromszor körülszaladta, jelképesen birtokba vette az általuk kifejezett potenciát, amitől igen nagy erőhöz jutott. Mint szokás mondani: „a tizenkettő a boszorkányoknál nagyot számít”.3 Az átváltozáshoz olykor elég volt csak annyit mondani: „Hipp-hopp, ott legyek, ahun akarok, azt tegyek, amit akarok”. Itt a kimondott szó ereje hat, de csak a „hipp-hopp”-on keresztül, ami ugrást jelent, az ugrás pedig a coitus egyik szinonimája (megugorni, ld. előbb átugorni). Ezzel az igével a kívánt helyre repülni is lehet, mint a seprűvel, mely magában egyesíti a nyelet (penist) és a seprűfejet (cunnust)4 — az egyik a másikba szúrva —, s szintén coitust szimbolizál. A seprűnyelet csak fölfelé kell tartani s máris repül. Ugyanerre a célra alkalmas a mozsár is, melyet ütőjével kell veregetni (az orosz boszorkány, a baba-jaga is így repül), mondván: „Likit-lakat, kis mozsaram, / majd elérem, majd” („likit” am. lüküt, a lükni ,tömi’ igéből). A mozsár és törője ilyen szimbolikája minden népnél ismert, így nálunk is: „A menyecske gyakran megkívánja, / Hogy törő járjon mozsarába”. A seprű és a mozsár is igazolja a „hipp-hopp” erotikus jelentését. A boszorkányok másokat is állattá tudnak változtam, azáltal, hogy rájuk vetik kantárukat, de ugyanígy lehet őket is. A kantár angol szlengbeli jelentése vulva, nálunk is ezzel kantározzák fel a legény „lovát” (férfitagjáts) népdalainkban. „Lovon gyüttem, nem szamáron; / Hozd ki, babám, a kantárom. / Kantározd föl a lovamat, / Hadd mulatom ki magamat”. Az utolsó sor világossá teszi, miféle kantárról és lóról van szó. A boszorkányok ellen védekezni szintén a nemi aktus erejével lehet. A rontást ezzel lehet „visszacsinálni”. Leggyakrabban kést szúrnak az ajtóba, hogy a boszorkány be ne jöhessen vagy ki ne mehessen. A kés ugyanazt jelképezi, amit a bicska, az ajtó a női szemérem ajtaja (mivel a ház az abdomen, vö. nő a ház eleje ,terhes a nő’). Olyankor gatyamadzaggal kötik be az ajtót. A gatyamadzag a penist helyettesíti, a kötés erotikus és varázscselekmény. Gyakran a seprőt teszik megfordítva az ajtóba. Itt vagy a megfordítással való védekezés forog fenn, vagy az az elgondolás, hogy a seprő nyelének (a férfitagnak) kell az anyafölddel érintkeznie. A seprő feje, mint láttuk, a női genitálét, annak szálai a nemi szőröket képviselik. Ezért kell olykor a boszorkánynak a seprő szálait magszámlálni, mint ahogy másutt meg kell olvasni a bunda szőrszálait is (a bunda is a női pubest jelenti), valamint a nő elhullajtott hajszálait is egyenként fel kell szednie. Hajszál vagy szőrszál — ugyanazt jelképezi. S hogy miért kell megszámolnia? Ugyanazért, amiért az ellenük védekezésül elhintett köles- vagy mákszemeket is az utolsó szemig fel kell szednie. Az, ezekben is rejlő bűvös termő, teremtő erő ugyanis egyre hátrál előlük, mint ahogy aratáskor is a gabonaanya, melyben a jövő termékenysége van, hátrál az aratók elől, egészen a legutolsó kévéig, melyben elfogják, s annak magjaival biztosítják a jövő évi termést. Egy hiedelem szerint a boszorkány addig nem tudott kimenni az ajtón, „amíg a kenyér szegésivel a sarokkanapén az ajtó felé fordult”. Máshol ugyanezen célból a kenyeret fenékkel felfordították. A megfordítás értelmét már ismerjük, amit „fordítanak”, az a női fél. Valóban, a női genitálét jelentő kemencében sülő kenyér női jelkép. Ezért mondják, hogy minden kenyér édes aparázna embernek és hogy nincs jobb a házi kenyérnél, azaz a saját feleségnél. Az a mondás, hogy tudja, hol szokták megszegni a kenyeret, a férfi szerelmi tapasztalatára vonatkozik (a férfi dolga volt a kenyér megszegése).6 A megszegett kenyérnek az ajtó felé irányuló varázserején nem tud a boszorkány keresztülmenni. Itt említem ^neg, hogy a felfordított kenyér, mely ugyanazt jelképezi, amit a megszegett kenyér, elhárítja a tűzvészt is (mivel azt is a „rosszak” okozzák), de jelenti azt is, hogy megjön a gazda (azaz hazahívja a gazdát). A megrontott gyermeket gyakran füstöléssel gyógyították. Erre a célra a rontó személy hajszálait gyújtották meg, föléje tartva a gyermeket, de ha macska képében volt a rontó, akkor a macska szőrének füstjével (kutyaharapást szőrével elv alapján). Mint láttuk, a seprőből kihúzott cirokszál is a nemi szőrt jelképezte, ezért az annak a hamujával készült 35
