Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 7. szám - Kamarás István: Hol tartanak a hetedikek?
Nagyon büszke arra, hogy kislánya mi mindent (történelmet, természetrajzot) olvas, és hogy kedvenc könyve a Szép versek. N. László azon kívül, hogy bolgár és görög népzene ritmusát veri dobjain a Falkafolk együttesben, mindenfélét olvas, „Petőfitől az Idegen szavak szótáráig”. Sokfélébe belekóstolt már, hiszen egy amatőr színjátszó együttesben abszurd drámák hőseit is alakította. „A művészet szükséglet”, jelenti ki. Nem csak játszik, hallgat is zenét, „mindenfélét”. Mit jelent a zenekarban játszani, fellépni, kérdezem. „Az öröm és a taps miatt csinálom”, feleli, és elmagyarázza, a kettő nem azonos, nem okai és okozatai egymásnak. Mind a kettő szükséglet. Szembesítem egy nyolc évvel ezelőtti kijelentésével. Ma is vállalja. Ma is szereti azokat a könyveket, amelyek felzaklatják. A könyvespolcra nézett: D. H. Lawrence, Babits, Merle, Proust regényei és Berkovits szociográfiája hitelesítik válaszát. Legalább nyomelemeiben, de többüknél tartóoszlopként jelen van életükben a művészet. Úgy vélem, ennek szerepe lehetett abban, hogy ne érzéketlenedjenek el annyira, hogy könnyen viseljék el azt a szigorúan determinált világot, amely ellenük fordulva veszi körül őket. Mintha többük esete igazolná Buda Bélát, aki a csoda élményére való nyitottság előnyeit hangoztatta egy rádió-vitában. Hogy elég-e a szép tájak és a szép versek igézete és a szép képeken való elmerengés ahhoz, hogy elősegítse bennük olyan készségek és képességek kialakulását, amelyek segítségével az érdekérvényesítésre és a nyilvános akarat- nyilvánításra is alkalmasak lesznek, ez persze felettébb kérdéses. Úgy vélem azonban, már pusztán a szépség hiányának érzékelése is alternatívát jelenthet. Csúcsélmények, csúcsértékek A művészettől való el nem szakadásuk megerősítheti azt a feltevést, hogy ők is — mint feltehetően minden mai ember — két világban élnek, tehát nem csak abban, melyben fogyasztók és foglalkoztatottak, amelyben emberek szeremének maradni. Életrajzuk nem eléggé meggyőző bizonyíték erre, és ennek ismeretében a művészet csupán pótlék és pótcselekvés is. „Volt olyan élményed, amelyet csúcsélménynek, nagyon nagy élménynek neveznél?”, kérdeztem őket, és hatan nemmel válaszoltak, és kisebb élményeket és örömöket is csak üggyel-bajjal tudtak összeszedegetni. Igaz, ki-ki másként értelmezte a „csúcsélmény” fogalmát. Akadt, aki túl magasra, akadt, aki túl alacsonyra helyezte a mércét. így aztán a kiegyensúlyozottak, F. György, B. Árpád, T. Sándor és G. Katalin is a nemmel válaszolók közé került, ám egyiküknek sem az a „nem” volt az utolsó szava. F. György így folytatta: „Talán a gyerekek. És, igaz, az is nagy élmény volt, amikor apám meglátta a saját kezemmel épített kész házat, mert addig őrültségnek tartotta az egészet. Látni akkor az arcát, nagy élmény volt.” B. Árpád már nagyon hiányolja életéből az igazi nagy élményt. „Az utazások csak lökéseket jelentettek”, magyarázza. T. Sándor a „kisebb nagy élményei” közül azt említi meg, hogy elvégezte a középiskolát, és megállta a helyét új munkahelyén. G. Katalin az új főnökét, a szükséglakást és szerelmüket említi meg a vele történt „jó dolgok” közül. Még szerelmüket sem sorolja a csúcsélmények közé, kérdem. „Szerelmünk közönséges szerelem, nem lángoló, hanem tartós. Ezt kissé szomorúan is mondom”, válaszolja halkan. F. Erika és V. Lukács számára gyermekük születése volt a csúcsélmény, F. Erika számára maga a szülés is. Sz. László a saját lakásában megünnepelt első karácsonyt nevezi meg csúcsélményének. Ha nem is ilyen óriási, de nagy élmény volt új munkahelye is, meg az, hogy „letisztulva, megnyugodva” él. N. István a saját maguk építette házba való beköltözést érzi ilyen élménynek, illetve „igenis meg nem is, mert ugyanakkor megkérdezem magamtól, hogy miért kellett vakolnom az emberi kapcsolatok építése helyett”. B. Tivadar csúcsélményei: „A Hősök terén bemutatott felszabadulási happening, egy gyermekkori barátom felbukkanása és tanácskérése tőlem, szeretkezés tegnap feleségemmel.” B. András nagyobb lánya középtávfutó bajnokságánál is jobban örült annak, amikor kisebbik lánya arra kérte, hogy örüljön. 75