Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 7. szám - Nemzeti kultúra - világkultúra: Vargyas Lajossal beszélget Ittzés Mihály
— Erre csak azt mondhatom, hogy a tudományba is a politikából kerültem. Fiatalemberként az Egyetemi Körnek lelkes hallgatója és résztvevője voltam. Onnan nőtt ki a Márciusi Front. Amikor annak működése lehetetlenné vált, akkor a Táj- és Népkutató Intézet következett. Ennek munkájában szintén részt vettem. Amikor azt Magyary Zoltántól leválasztották és Györffy Istvánhoz került, akkor kerültem én is Györffy szemináriumába, bár egyáltalán nem voltam néprajzos. Györffy emelt ki, illetve egyik tanársegéde, Vargha László, a népi építészetnek kiváló kutatója. Korábban a néprajzot nem akartam életem, munkám alapjává tenni (bár Kodállyal már kapcsolatban voltam s a ballada és népzene területén megvolt az érdeklődésem), mégis tanársegéd lettem Györffy mellett. Ő hamarosan meghalt, így Viskinél doktoráltam, és aki úgy indult, hogy tanár lesz és vidékre megy művelődési mozgalmat szervezni, abból kutató, tudós lett... A közéleti érdeklődést nem tudtam, nem is akartam magamban elfojtani. Állandóan a határterületen mozogtam. A Válasz körével való kapcsolatom is tulajdonképpen sokkal inkább közéleti érdeklődésemből fakadt, semmint akár irodalmi, akár tudományos vonzódásból. Még előbb, 1945 első felében kisebb-nagyobb közéleti feladatokhoz is hozzájutottam: a III. kerületi Parasztpártot szerveztem, a Nemzeti Bizottságban dolgoztam; védtem Zathureczkyt, Ádámot, Vaszyt a zeneakadémiai Igazoló Bizottságban. Hogy aztán később semmiféle lehetősége nem volt a folytatásnak, az más kérdés. Azontúl inkább a magyar kultúra belsőbb területén, részletkérdéseiben próbáltam szavamat haliami. Ezt még jó lelkiismerettel vállalhattam, mást nem. Ha eddig csak arról beszéltünk is főként, hogy mivel foglalkoztam: népzene, népballada, verstan, őstörténet, történelem (mert az állandóan érdekel és izgat!) —, akkor ebből talán az olvasó is megérezheti, hogy nekem egy központi kérdésem, egy központi érdeklődési területem van, ami ezekben a részletekben jutott kifejezésre, s ez a magyarság kultúrája, a magyarság történelme, a magyarság élete, a magyarság további fejlődése ... Saját kultúrájának kifejtése, amely nem lehetséges saját társadalmi kérdéseinek megoldása nélkül. Amennyi lehetőségem volt ezen dolgozni és ahol csak tudtam, ott igyekeztem elvégezni, ami tőlem tellett... Talán többet is tudtam volna, ha lehetett volna ... De talán elég is az, ha valaki elvégzi azt, amit lehet. . . I §ni t j / mm- ■í't-.íw',/L. o ^ Népdal Vargyas Lajos lejegyzésében (Abaúj m. 1940) Jegyzet: Az interjú 1986. január 21-én magnetofonfelvétellel készült. Végleges szövegét is Vargyas Lajos szíves közreműködésével nyerte el. I. M. 11
