Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 7. szám - Nemzeti kultúra - világkultúra: Vargyas Lajossal beszélget Ittzés Mihály

magas kultúrát, de emez nem lehet csak nemzeti kultúra. Még a görögök sem voltak olyan nagyok, hogy mindent csak magukból építettek volna, mert a közel-keleti nagy kultúrákból ők is sok mindent átvettek és sajátjukként tovább fejlesztettek. Nekünk is meg kell próbálni mindannak a megismerését és felhasználását a magunk emberségének építésében, amit az európai, sőt az Európán kívüli népek is felhalmoztak a képzőművészetben, zenében, irodalomban. Enélkül legfeljebb nemzeti kulturálatlanságról lehet szó.

Tehát igaz, hogy át kell élni a magunk hagyományait és abból sajátos kultúrát kell kifejleszteni, de ebbe a sajátos kultúrába bele kell építeni a nagy nemzetközi értékeket is. Az egyes ember kultúrája szempontjából legalább olyan fontos, hogy mindazt, ami nagy művészet, magáévá tegye, mint az, hogy tartozzon a saját nemzetéhez, magáénak tudja annak kultúráját.

Azt hiszem, hogyha valaki Beethoven, Mozart, Schubert, Bach, Vivaldi és mások műveivel építi ki a maga egyéni műveltségét, az akkor is kultúra, ha netán semmit sem tudna a saját nemzete kultúrájáról. Ez ugyan elég képtelenségnek hangzik, mert az mégiscsak körülötte van. Éppen ezért azt gondolom, hogy nem érdemes ebből ilyen ellentéteket fölállítani. Legföljebb annyi problémát lehet itt megállapítani, azt kell tisztán látnunk, hogy az alacsony műveltségű embereket a magasabb kultúrába először csak a saját ismert kultúrájukon keresztül lehet felemelni. így talán eljuthatnak oda, hogy a legmagasabb nemzetközi értékeket is tudják élvezni és át tudják élni. Ezért volt az, hogy Kodály az általános zenei nevelésben a mindenki, legalábbis a paraszti tömegek számára ismerős hangot: a népzenét tette első helyre, hogy abból kiindulva, annak művészi feldolgozásain keresztül jusson el az egyre magasabbrendű formáknak a felfogásáig, a nemzeti és a világzene remekeiig.

— Legutóbbi könyvében írta Tanár úr, hogy Budapesten lett patrióta, ahelyett, hogy lokálpatrióta lett volna. Van-e esetleg az országnak mégis olyan helye, olyan tájegysége, amelyhez kultúrája vagy más ok miatt különösen kötődik? És az ország egészében mit jelent az Ön számára Kecskemét, Bács-Kiskun megye?

— Minthogy megírtam annak idején, hogy nem lokálpatrióta, hanem patrióta vagyok, nem érdemes azt a kérdést feszegetni, hogy a nyelvterületnek — igen, az egész nyelvterületnek, s nemcsak az országnak! — mely részéhez fűz különösebb kapcsolat. Mégis azért azt válaszolhatom: valamilyen szempontból mindegyikhez. Mert például abban nőttem fel, természetesen, hogy Erdély és a székelység népkultúrája a legősibb és leggazdagabb. De említhetném más okkal a Zobor-vidéket, a Dél-Dunántúlt vagy a Felső Tisza-vidéket vagy akármelyik részét a nyelvterülemek. Az Alföld is fontossá vált egyszer: már egyik első cikkemben arról írtam, hogy amikor Erdei Ferenc, Féja Géza, Veres Péter jött és megírta az alföldi problémákat, akkor megint ennek a vidéknek a kérdései kerültek — Petőfi óta ki tudja hányadszor — a nemzet érdeklődésének középpontjába.

Miért érdekes az Alföld? Tartottam egyszer egy előadást, ami aztán füzet alakban meg is jelent. A címe: Bartók békési gyűjtése és az Alföld jelentősége a magyar folklórhagy omány- ban.Ebben az előadásban kimutattam, hogy már a középkorban is az Alföld járt a fejlődés élén. Onnan jöttek az újítások, amelyek szétterjedtek egészen a nyelvterület széléig, ahol hosszasabban megőrizték. Ilyen volt a ballada, amely először a belső területeken alakult ki, de ott is tűnt el leghamarabb. A kutatás során azt tapasztaltam, hogy a kiváló gyűjtő Kálmány egy-két olyan darabot talált, amelyek csak Szeged vidékén éltek néhány változatban. Ezek olyan típushoz tartoznak, amelyet a morvák és a bolgárok is a magyaroktól vettek át. így vált világossá, hogy ez a típus valamikor az egész nyelvterületen el volt terjedve, s itt a középső vidéken csak ritka példányban maradt fönn, mintegy véletlenszerűen. így ismertem fel az Alföldnek az élenjáró szerepét, amint azt az új népdalstílus elterjedésénél szinte a szemünk előtt láttuk.

Az újabb népdalstílusnak is az Alföldön alakult ki először, és itt már virágjában volt, amikor Erdély távolabbi területein még kevéssé volt ismert és Moldvában egyáltalán nem. Ma már elöntötte ezeket a területeket is.

9