Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Vigh Károly: A Bajcsy-Zsilinszky-dráma problémái

Gömbös Gyulát és a mindenkori kormányfőket a német külpolitikai orientáció veszedelmeire. És mit tesz ezzel a Zsilinszkyvel Hernádi Gyula? A hitleri német birodalom elleni harc magyar élharcosát drámája egyik jelenetében — mint Hitlerrel rokonszenvező politikust, aki a náci vezértől reméli Trianon revízióját — Gömbössel együtt elutaztatja Berlinbe, a führer meglátogatására!

Ezzel a még egy bábszínpadra sem való jelenettel Hernádi valósággal szellemi halott- gyalázást követ el Bajcsy-Zsilinszky Endre ellen. Semmiféle groteszk helyzet-modellálás, vagy parabolaszerű „megoldás” kedvéért sem lehet a Hitler-ellenes harc magyar hősét és mártírját egy írói „ötlet” kedvéért a színházlátogató közönség előtt megrágalmazni. (A Királyi vadászatban is eléggé meghökkentő, amikor Hernádi megöleti IV. Károlyt és a még ma is élő Zita királynét, majd a helyükre engedelmes bábfigurákat állít.)

Darvas József torzóban maradt művével kapcsolatban már írtam a görög tragédiák motívumát felhasználó koncepcióról, és ebben a kérdésben — egyetértőleg — Illyés Gyula véleményét idéztem. Amikor most csak utalok cikkem előzményeire, nem hallgathatom el a történész véleményét a Hernádinál nagyon hagsúlyosan és ráadásul olcsó, ízléstelen eszközökkel „osztályharccá” szimplifikált Achim—Zsilinszky afférról. Kitűnő helytörténeti munkák, kandidátusi értekezések és szélesen hömpölygő viták elemzik részletesen azokat a bonyolult osztály- és politikai viszonyokat, amelyek végül is — egyebek között — elvezettek az Áchim-tragédiához.

Az Achim—Zsilinszky problematikán túlmenően a Hemádi-mű többi jelenetéről is összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a történelmi valóság és látomás indokolatlan és bántó összekeverése zavarja az értő olvasót és nézőt. A Hernádi-dráma bukását — úgy véljük — a fentieken kívül a történelmi valóság több mint groteszk megcsúfolása is okozta.

* * *

Végigtekintettük a Bajcsy-Zsilinszky vei foglalkozó dráma-kísérleteket. Illyés szikráját a még nem eléggé rezonáló társadalmi és politikai közeg nem gyújthatta lángra. Darvas József „önéletrajzi” vázlatából — a kegyetlen halál következtében — csupán néhány jelenet megírása érzékeltetheti a vállalkozás komolyságát, a szerző alapos felkészülését. Hernádi Gyula egy termékeny drámaírói sorozat után a 11.-nek megírta groteszk látomását Bajcsy-Zsilinszkyről. Úgy véljük azonban, hogy a magyar irodalom még nem mondta ki az utolsó szót a Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló dráma ügyében.

15