Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - Vigh Károly: A Bajcsy-Zsilinszky-dráma problémái
ték Sólymost Esztert. Bár később rájöttem, hogy nem is ez, hanem a mélyebb, jelképes értelme volt a legfontosabb ... Elnök: Nem kell ezt különválasztani. Bezerédy:... A magyar történelem leggyalázatosabb korszakának az 1867- es kiegyezés utáni kort tartottam. Rászabadította a magyarságra az idegen szellemi mérget, a liberalizmust. Vele együtt a zsidó nagytőkét. A nemesi földet kezébe kaparintó zsidó bankot. Elnök: Nagyon helyesen látta. Ennél kellett volna maradnia! Bezerédy:... A Habsburgok bosszúja volt ez, tönkretenni a magyarság igazi vezető rétegét, a középnemességet. Bosszú 1848-ért. Gyűlöltem a zsidókat. Gyűlöltem a Habsburgokat. Gyűlöltem a velük lepaktáló, áruló főnemességet. És gyűlöltem a szocialistákat. Azt tartottam, hogy a liberalizmus és a szocializmus: az idegen hódítás két taktikája. Csak megjátsszák, kifelé, a nagy ellentétet... Elnök: Ezt ismételje meg! Ezt az utolsó félmondatot. Bezerédy: ... Csak megjátsszák a nagy ellentétet. De a döntő pillanatban összefognak. Elnök: Na kérem! Folytassa! Bezerédy: 1912-ben. Apám és Súlyán Sándor között ebben az időben már jobban érdekelt. Amikor végeztem, én is a megyéhez kerültem. Elnök: Mikor volt ez? Bezerédy: 1912-ben. Apám és Súlyán sándor között ebben az időben már teljesen elvadult a politikai harc. A parasztok különben imádták, valósággal bálványozták Sulyánt. „A paraszt király”: így emlegették. Képviselőválasztás előtt álltunk. Súlyán az egyik beszédében személyes becsületében is megsértette apámat. Elnök: Mit mondott? Bezerédy: Valami panamára célzott, nagyon homályosan. Elhatároztam, hogy elégtételt veszek a sértésért. Haynal Endrével, aki akkor a legjobb barátom volt... különben a húgának, Kornéliának udvaroltam . .. Szóval, Haynal Endrével együtt elmentünk Súlyán lakására. Előzőleg mind a ketten revolvert vettünk magunkhoz . .. Úgy vélem: a jelenet hű illusztrációját adja Darvas koncepciójának, aki — hátrahagyott feljegyzései szerint — még Georg Büchner, a forradalmi demokrata német író Danton halála c. művét is tanulmányozta a Zsilinszky-drámához. Darvas közelinek érezhette a dráma megírását, mert többször tárgyalt Kazimir Károly- lyal, a Thália Színház igazgatójával az írás közben felmerült problémákról. Kazimir úgy emlékszik vissza ezekre a beszélgetésekre, hogy a fő problémát a koncepció jelentette Darvas számára. A színházi szakemberrel való beszélgetések csak méginkább meggyőzték a szerzőt elképzeléseinek helyességéről, és a sugallt görög tragédiák módjára úgy döntött: a fiatalkori bűneiért vezekelni akaró Bezerédy—Zsilinszkyt állítja színpadra. Kazimir áttanulmányozta Darvas „önéletrajzát”, azaz a dráma vázlatát, a következő levelet írta a szerzőnek 1966. június 10-én: Kedves Mesterem! Megbeszélésünk értelmében mellékelten küldöm azt az általunk elképzelt — további tárgyalási alapul szolgáló jelenetsort, amelyet az Önéletrajz-ból állítottunk össze. Ez az anyag kitűnő drámai lehetőségeket rejt magában, és nem akarok túlzottan optimista lenni, de úgy érzem, ezt a darabot már nem lehet nem megírni! Mivel ezt a néhány sort amúgy is folytatom a mellékletben, tehát itt befejezem, és következzen a javaslatunk. Kazimir Károly 13
