Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám - ÍRÁSOK AZ AGRÁRKÉRDÉSEK TÁRGYKÖRÉBŐL - Katona Imre: Átalakuló és átalakult parasztélet: néprajzi változásvizsgálatok
utóbbi 20 évben pl. a tsz-tagság kereseti-jövedelmi különbségei — hivatalosan — alig változtak, az életmódbeli eltérések viszont egyre nagyobbak. A sokszor giccses, ízléstelen „státusszimbólumok” mellett szemmellátható egész társadalmunk testi elhízottsága is; a valamikori 3 millió koldus „helyett” ugyanennyi hájasunk van. A jövő. Az elmúlt négy évtized változásai csak századokkal mérhetők, ehhez képest nagyok voltak az áldozatok is. Korszakunk átmeneti, gazdaságunk vegyes, társadalmunk feltűnően nyitott és eléggé mozgékony is. A mezőgazdaság itthon az ipar elé került, kint pedig felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. Egész rendszerünk önjavító; nincsenek kizárólagos tulajdonformák, jövedelemforrások, sem egyedül üdvözítő megoldások; nem áldozzuk fel az egyént a közösségért, az időseket a fiatalokért, a mezőgazdaságot az iparért és a jelent sem a jövőért. A lehető legkisebb áldozatok árán igyekszünk a lehető leggyorsabb és legnagyobb eredményt elérni. Minderre eleddig a mezőgazdasági termelés és az abban érdekelt dolgozók mutattak legmeggyőzőbb példát. Ők a kísérleti jellegű ún. magyar modell sikerének első számú zálogai és letéteményesei. Bízhatunk benne, hogy a válság elmúltával az ipar is hasonlóképpen felzárkózik. Bár az élelemtermelés üteme és változatossága, mennyiségi-minőségi mutatói a természeti adottságok folytán általában soha nem érhetik el a szinte korlátlanul fejleszthető iparét, elsőbbségét mégis mindvégig meg fogja tartani, mert az egész Világot nem lehet fóliával befedni és a talajt sem valamilyen műanyagra kicserélni. Mi magyarok az élelemtermelés tekintetében is bizalommal nézhetünk a jövőbe. Parasztságunk teljes egészében kicserélődött, a mezőgazdaság átalakult. A néprajz egyik legszebb és egyúttal legnehezebb feladata is a szemünk előtt lezajlott és a tovább is tartó folyamatokról hű képet adni. Bármilyen szépítés vagy „leleplezés” eltorzítaná a valóságot. IRODALOM (Válogatás a fontosabb és újabb összefoglaló művekből) Ágh Attila: Betemetett romok, emlékek rönkje. Világtörténelmi utazás a korai civilizációkban. Bp. 1981. Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása. Bp. 1979. Gyorsuló idő. Béládi László—Miszlivetz Ferenc (szerk.): Történelmi átmenetek és átmeneti társadalmak. 3. kiad. Bp. 1983. Fejlődéstanulmányok, 2. Béládi László—Miszlivetz Ferenc (szerk.): Torz osztálytársadalmak és formálódó társadalmi osztályok. Bp. 1984. Fejlődéstanulmányok, 6. Birket—Smith, Kaj: A kultúra ösvényei. Általános etnológia. Bp. 1969. Boas, Franz: Népek, nyelvek, kultúrák. Válogatott írások. Bp. 1975. Bodrogi Tibor: Társadalmak születése. Bp. 1962. Bodrogi Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához. Bp. 1978. Néprajzi tanulmányok. Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyság kialakulása Magyarországon. Bp. 1983. Clark, Grahame: A világ őstörténete. Bp. 1976. Ecsedy Csaba (szerk.): Az ázsiai termelési mód a történelemben. Tanulmányok, vitacikkek. Bp. 1982. Enyedi György: Falvaink sorsa. Bp. 1980. Gyorsuló idő. Enyedi György: Földrajz és társadalom. Tanulmányok. Bp. 1983. Elvek és utak. Erdei Ferenc: Parasztok. (Hasonmás kiadás). Bp. 1973. Erdei Ferenc: A magyar társadalomról. Bp. 1980. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegeződése. Elvek és tények. Bp. 1969. Gyenis János (szerk.): Tanulmányok a termelőszövetkezeti parasztságról. Bp. 1978. Halay Tibor—Kolosi Tamás (szerk.): Társadalomszerkezet és rétegződés. Bp. 1982. Hegedűs András: A szocialista társadalom struktúrájáról. Bp. 1971. Hoffmann Tamás: A mezőgazdaság forradalmai — Valóság XII (1969), 4. sz. 1—11. Hoffmann Tamás: Néprajz és feudalizmus. Tanulmányok. Bp. 1975. Katona Imre: Parasztságunk életének átalakulása. Gyula, 1962. Komái János: Ellentmondások és dilemmák. Bp. 1983. Gyorsuló idő. Kása László: Néphagyományunk évszázadai. Bp. 1976. Gyorsuló idő. Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom. 2. kiad. Bp. 1982. Kulcsár Kálmán (szerk.): A szociológia ágazatai. Bp. 1975. Kulcsár Viktor (szerk.): A változó falu. Bp. 1976. Láng János: Az őstársadalmak. Bp. 1978. Lips, Julius: A dolgok eredete. Bp. 1962. Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983. Püski Sándor (kiad.): Szárszó. Az 1943. évi balatonszárszói Magyar Élet-tábor előadás- megbeszéléssorozata. Bp. 1943. Ránki György: Mozgásterek, kényszerpályák. Válogatott tanulmányok. Bp. 1983. Elvek és utak. Sárkány Mihály: A törzsi társadalmak gazdasága — Magyar Filozófiai Szemle 1983. 5. sz. 738—748. Sárkány Mihály: Parasztság és termelési viszonyok — Népi Kultúra — Népi Társadalom. XIII (1983), 21—37. H. Sas Judit: Életmód és család. Az emberi viszonyok alakulása a családban. (Békés megyei életmód-vizsgálat alapján). Bp. 1976. Service, E. R.—Sahlins, M. D.—Wolf, E. R.: Vadászok, törzsek, parasztok. Bp. 1973. Soós Pál (szerk.): Népi-paraszti kultúra — szocialista kultúra. Debrecen, 1981. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának Közleményei. Süpek Ottó: Szolgálat és szeretet. A feudális személyiség alapvonásai. Bp. 1980. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848—1914. Tanulmányok, I—II. Bp. 1965. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. Gyorsuló idő. Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. 2. kiad. Bp. 1984. Elvek és utak. Tóth Pál Péter (szerk.): Agrárszociológiai írások Magyarországon. 1900—1945. Bp. 1984. Tóth Tibor: Ellentét vagy kölcsönösség? A magyar mezőgazdaság üzemi viszonyainak történeti háttere és problémái. Bp. 1980. Gyorsuló idő. Tőkei Ferenc (szerk.): őstársadalom és ázsiai termelési mód. 2. kiad. Bp. 1982. Tőkei Ferenc (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok. (Tanulmányok.) Bp. 1983. Körösi Csorna Kiskönyvtár, 18. Turnbull, Colin M.: Az afrikai törzsek élete. Bp. 1970. Vágvölgyi András (szerk.): A falu a mai magyar társadalomban. Bp. 1982. Wiesel Iván: Jövőkép, 2000. Bp. 1984. 25