Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 4. szám - ÍRÁSOK SZOCIOGRÁFIAI KÖNYVEKRŐL - Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok: részletek
Csalog Zsolt Cigányon nem fog az átok (Részletek)-JL ^ emérdekes törtínelem az én íletem! Egyszerű, unalmas. Nincs benne semmi változatosság. Az a jó törtínelem, ahun van betörís is, gyilkosság, menekülís, meg mittudomén — na nállam íllyen nincs. Az én íletem egyhangú vót, sima. Mindég csak ugyanaz! Büszke se lehetek rá, mer mind csupa szenvedís csak az égisz! A kenyírrel verekenni, a kenyírér harcolni minden nap — ennyi vót csak. Ha jó íletem lett vóna, boldog ílet, arra büszke vóník, azt szívessen mesélním! Níztem az este is a tévét: hercegek, bárók, jól megy soruk, csupa finyessígbe ílnek, a tánc, a múlatság, a szerelem az íletek, csak annyi gondjuk van, hogy kivel rosszalkodjanak — hát ez az ílet az uraknál! Az enyim másmillen vót. Az enyim ollyan vót csak mint a szegínyeké. Hogy minden nap egyforma. Mindég csak a kűszködís, a szenvedís! Csak menni mindég a kenyírír! Ennyi vót az én íletem-----* * * Mikor még kisján vótam, apámék élig jól álltak. Cigánvároson apámék vótak az első gazdák! Vót még egy níma asszon, Fakatona, úgy csúfolták amír níma vót, botja vót annak, üvé vót a cigánvárosi bőt — na av vót még tán ollyan gazda mint apám. Cigánvárosnak hítták ezt a riszt ahun mink is laktunk — utóbb oszt más neve lett, el lett keresztelve Dili Külvárosnak. Most meg má ezt se szabad mondani — ollyan nincs! Csak Dili Rísz van — no ott abba laktunk mink. Apám muzsikus vót. De hasas disznókat is tartottak apámék, tíz-tizenkét hízókat adtak el minden esztendőbe, meg még kettőt-hármat vágtak is — jól álltak nagyon. Meg gyönyörű házok vót! Cigánvároson üvék vót a legszebb ház! Híres muzsikus vót apám, Jónás Bélával járt muzsikálni! Vót velők egy bátyám is, híres vót a is, Horvát Lajos — híressek vótak ezek mind! Nagyon szerettík ükét Karcagon — de nem is csak Karcagon, mer eljártak messzire, Párádon is muzsikáltak, meg valami Petrezselyem nevű helyre mentek mindig — vagy Petrazselyem? íllyesmi neve vót annak a városnak. Most má külföld az, de akkor Magyarország vót még. Hát kisján vótam még akkor, első háború előtt, meg háború alatt! Mert tizenkettes vagyok. Hánba kezdődött az első háború? Tizennígybe? Na, hát két éves vótam még csak akkor! A városra jártak még akkor mind a cigányasszonyok, gazdaasszonyokho, dógozgatni: meszelni, mosni, vasalni, súrolgatni, tyúkólat takaríttani — így tartották a családot. Pízt nem is adtak nekik, csak kis ennivalót. Keveset kaptak nagyon. De a cigányasszonyok hamissak vótak! Na, például anyám!: Nem vót otthol a gazda; a gazdasszon meg: — Nincs itthol az uram, vigyen mán el hamar egy mázsa búzát a mónámak! Csak csendbe, a kert alatt, senki ne lássa! A pízt meg hozza el! Megfizetem, adok ílelmet írté! A Nagy Lajos szociográfiai emlékpályázat megosztott III. díjat nyert írása. 50
