Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Írások az első generációs értelmiségi létről, tudatról - Füzi László: Jegyzetek - "vidéki" könyvekről: [Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében]: [Momentumok az első háborúból]: [könyvismertetések]
lis központjának. Sarkíthatjuk a kérdést: miért nincs, ha van? Azaz miért nincs kiadó, ha kiadás van? Kinek jó ez igy? A szétszórt, dekoncentrált kiadói tevékenység nyilván nem szolgálja következetesen a minőségi kiválasztás elvét, nem fogja össze a szellemi és pénzügyi erőket, nem igazán szakszerű és nem ökonomikus a munkája, és nem rendelkezik azzal a szervező, »felhajtó« energiával, orientáló képességgel, amit hatékonyan csak kiadói műhely biztosíthat. A társadalmi érdek, a művelődéspolitikai célok szolgálata is csak összefogott kiadói tevékenység révén javítható”. Nehéz bármit is hozzátenni Juhász Béla szavaihoz. Ő debreceni példákat sorolt fel, de Debrecen mellett más városokban is adottak a szellemi-szakmai feltételek könyvkiadók létrehozásához. Kecskeméten például Tóth László tevékenységét folytathatná egy ilyen kiadó s kapcsolódhatna a Petőfi Nyomdában folyó munkához is .. . Ugyanakkor arról is szólnunk kell, hogy különböző tudományos kutatási programok is megfelelő támogatót találhatnának egy-egy régió könyvkiadójában. Szilágyi Miklós hívta fel a figyelmet Az agrártörténet, a társadalomtörténet és a néprajz összefüggései a helyi kiadványokban című írásában (az írás az Ethnografia 1984/1-es számában jelent meg), hogy a helytörténeti munkák, néprajzi kiadványok egyben a regionális kutatási programok megvalósulásai is. S miközben egyetemi tanszékek munkatársai legtöbbször az országos kutatási programokba is illeszkedő kutatásaikat végzik, azok közzététele a helyi tanácsokon múlik, a két fél célkitűzései pedig legtöbbször csak kompromisszumok árán egyeztethetők. Ennek tudható be, hogy a legtöbb monográfia ballasztnak tekinthető részeket is magán hordoz. Természetes lenne, ha az ilyen jellegű regionális programok eredményei egy-egy tájegység kiadójának gondozásában jelennének meg. A kiadó biztosítaná a szakszerűséget, kiszűrné a zavaros viszonyokat leginkább élvező dilettánsok munkáit, s biztosítaná a kereskedelemmel való kapcsolatot is. Egy-egy vidéki könyvkiadó létrehozása ugyanakkor új könyvkiadói modell kikísérletezését is segíthetné. Első lépcsőben elképzelhető lenne egy-egy kiadói csoport felállítása, amely valamely vidéki folyóirat szerkesztőiből s nyomdai, terjesztői szakemberekből állna. Később pedig érdemes lenne olyan kiadót létrehozni, amely nyomdai egységgel is bírna s saját maga terjesztené könyveit.. . Az utópiák közé tartozna mindez? A megvalósulás konkrétumait illetően minden bizonnyal igen. A könyvkiadás ésszerűsítése, az intézményrendszernek és a kialakult helyzetnek az egymáshoz való közelítése azonban mindenképpen lépéseket követel, ha a szellemi energiákkal és a rendelkezésre álló anyagiakkal jól akarunk gazdálkodni... Számos megoldandó kérdés mellett mi az, amit egy folyóirat szerkesztősége tehet? Úgy véljük, csak annyi, hogy fórumot teremt a helyi kiadványok szemlézésének. Húsz-huszonöt könyv: ideális esetben is csak ennyiről írhatunk egy év alatt. Nem sok ez, ha a könyvkiadás számait nézzük. A helyi kiadványok figyelemmel kísérése azonban mégiscsak lehetőséget biztosit az újonnan megjelenő könyvek értékelésére s talán érdeklődést is kelt egy-egy könyv iránt. E rovatban azonban nem csupán a vidéki könyvekről akarunk szólni, hiszen mind a könyvkiadással nem rendszeresen foglalkozó, mind pedig a könyvkiadással rendszeresen foglalkozó intézmények között — hogy a könyvszakma pontos megjelölését használjuk — szép számmal akad budapesti is. Kiadványaik sorsa azonban legtöbbször rokon a vidékiekével. Ezért is írtuk a rovat címeként: Jegyzetek — „vidéki” könyvekről. Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. — A XVI. századtól a XIX. század derekáig Békés megye, talán a hagyományoknak köszönhetően, már hosszabb ideje fontos műhelye a vidéki könyvkiadásnak. Itt jelenik meg az ország egyik legjobb helytörténeti folyóirata, a Békési Élet, jelentős helytörténeti munkák születtek itt, a levéltár mellett a megyei 90
