Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Mátyás Pál: A szebeni Bakosok: egy kecskeméti család erdélyi története
Mátyás Pál A szebeni Bakosok Egy kecskeméti család erdélyi története X -A. XVI. század háborús eseményei, a törökök gyakori beütései telibe találták a magyar Alföldet. A pusztítás elöl, aki tud, menekül, az otthonmaradottak a nagyobb mezővárosokba húzódnak. A Mohács utáni évtizedekben számos délvidéki, alföldi (köztük több száz szegedi, zalánkeményi, gyulai, temesvári) mesterember, végvári katona és kisnemes menekül a Felföldre és Erdélybe. Az alföldi menekülési hullámról szólva Kolozsvár vonatkozásában Jakó Zsigmond a következőket írja: „A feudális magyar királyság fővárosának és legfejlettebb területeinek török kézre kerülése után a régi gócok kereskedő és iparos polgársága, valamint értelmiségi gárdája a Zápolya-udvarral együtt nagy tömegben itt, Kolozsvárt keresett magának menedéket. S a menekülők vagyonúkon, gazdasági összeköttetéseiken, tapasztalataikon kívül magukkal hozták ide a királyság középkori központjainak reneszánsz elemekben is gazdag városi és művelődési hagyományait.”1 Az erdélyi menekültek egy része Kecskemét városából származott, mely oppidum bár magánföldes- urak zálogbirtokába került, de közöttük felosztva sohasem volt. Kecskemétről származott Erdélybe Bakos Ferenc diák, aki egy ideig valószínűleg Kolozsváron élt. A XVI. század utolsó évtizedében került Szebenbe mint Michael Stampf kereskedő principálisa, s gazdája halála után elvette ennek özvegyét, Margaretha Ridchent. Valószínűleg házasság révén szerzett szebeni polgárjogot, ahol egyébként csak szászok lakhattak. Származását s anyanyelvét azonban a szász környezetben sem felejtette el, s mikor 1595-ben II. Rudolf német-római császár és magyar király nemesi rangra emeli, a „de Kecskemét” előnevet vette fel.2 Bakos Ferenc a művelődés iránt is fogékony volt, s ezért kezességet vállalt Johann Fabritius nyomdászért, amikor az utóbbi 1590-ben átvette a szebeni nyomdát. A hála nem is maradt el. Mikor Johannes Fabritius 1598-ban kiadta Rotterdami Erasmusnak a helyes magatartás szabályairól írt magyar könyvét (civilitas morum Frasmi in succintas quaestiones digesta ac locupletata per Reinhardum Hadamarium. — Az erkölcz- nek tiszteseges, emberséges volta, kire tanít Erasmus ... Cibinii, 1598, Fabritius)3; ezt Bakos Ferenc deák fiainak ajánlja. A címlap hátán kezdődik Johannes Fabritius nyomdász ajánlása „Francisco, Valentino et Thomae filiolis . .. Francisci Backos, patroni sui” 1598. július 28-i kelettel. Habár Bakos Ferenc szebeni polgár maradt, élt nemesi jogával s Vízaknán házat vásárolt magának. Mihály vajda 1600. július 22-én hagyta jóvá Sárpataki György és Bakos Ferenc vásárlását „domum eorum Nobilitarem in oppido Wijzakna vocata” ügyében. A család hihetőleg akkor is a ház urából, a szász feleségből és három gyermekből állott. Erre utal különben a „ Wijtezleo Szebenben lakó Bakos Ferencz deák eo maga. Felesege és Giermekij kepekben” hivatalos formula.4 Az 1592 körül született Bakos Bálint a legnevesebb szász történetírónak, Georg Kausnak emlékirataiban valóságos hősként tűnik elénk. Ismeretes, hogy 1600-ban Báthory Gábor fejedelem csellel és erőszakkal elfoglalta Szeben városát, s onnan a szászokat kiűzte. 1612-ben a szebeniek, s általában a szász Universitás ügyét Brassó és Segesvár karolta fel. Amíg Brassó földrajzi helyzeténél fogva is inkább a török Porta felé hajlott, addig a segesvári tanács a császári udvar támogatását igényelte és igyekezett elnyerni. A bécsi úttal az akkor még igen fiatal és vakmerő szebeni ifjút, Bakos Bálintot bízzák meg. Bakos a segesvári tanács kérésére saját költségén, s jó ajánlólevelekkel ment a császári udvarba, s onnan vigasztalást és segítséget ígértek. Amikor ezt Báthory megtudta, egész Magyarországon és Erdélyben elfogatási parancsot adott ki ellene, személyleírást adott ki, s annak, aki elfogja, fényes ajándékot ígért. Ugyanakkor a zsarnok fejedelem lefoglalta Bálint s anyja több ezernyi forint értékű vagyonát. Bakos közben Medgyesre érkezett, ahol barátjánál, Matthias Milesnél lakott. A város polgármestere, Petrus Gotterbarmet Báthory híve volt, s mikor megtudta, hogy Bakos a városban tartózkodik, elfogatási parancsot adott ellene, mivel a fiatal Bálint tettével „nemcsak neki s gyermekeinek, de az egész szász nemzetnek” súlyos bajt okoz. Azonban Bakos Johann Schuller 63
