Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Mátyás Pál: A szebeni Bakosok: egy kecskeméti család erdélyi története
medgyesi esküdtpolgártól még azon este megtudta, hogy a tanács másnapra elfogatási parancsot adott ki, s Schuller ajánlatára még hajnalban ki akart lovagolni a Farkastelki kapun (Forkeschgässer Tor). A kapu azonban zárva volt. Erre Bálint egy vakmerő lépésre határozta magát: lovával Gotterbarmet ablaka alá ugratott, s hangos szóval költögette: „Uram! Polgármester uram, add ki a kapu kucsait.” Gotterbarmet személyesen jött az ablakhoz, s abban a hiszemben, hogy a magyarul beszélő Báthori egyik udvari szolgája, odaadta kapukulcsát s így „Isten kegyelmességéből” ellenségét mentette. Mikor a városi darabontok másnap reggel Bakosnak csak hűlt helyét találták, a polgármester olyan haragra gerjedt, hogy szinte kitépte szakállár Csakhamar azonban darabontokat küldött Bakos nyomába, azonban az szerencsésen Segesvár alá érkezett. A Küküllő-menti falvakon úgy tudott baj nélkül átmenni, hogy Trombitás Gáspár (Kaspar Tromiter) szolgájával hol a magyar, hol pedig a német módon „dobolt lármát” (Lärm blasen) s a zavaros időkben erre a hangra a mezőkön dolgozó parasztság fejvesztetten menekült. A dobbal megijesztettek között volt Michael Hierscher segesvári tanácsúr is, aki az aratóknak kihozta az ebédet, s a nagy zajra mindent eldobott magától, s úgy menekült a kerített városba. Bakost Segesváron mindjárt felismerték, s nagy örömmel fogadták, hiszen rá nemcsak a város, hanem az egész Universitas várt, s miután előadta a császári segítség ígéretét, szavait általános üdvrivalgás fogadta. Nemsokára a szász Egyetem egyöntetű elhatározásából (Universität Unanimi voto) neki s utódainak ígérték Rüsz szász jobbágyfalu dézsmáját. Azonban ezt az ajándékot (Donatio Undt beneficium) az éretlen ifjú nem fogadta el mondván, hogy tettét nem fizetségért tette, s ezzel megsértette az Universitás jó szándékát, amit aztán később ő és gyerekei is meg is bántak. Bálint úr később is különböző veszélyes utakat tett meg, oda vitt írásokat, ahol szükség volt, s erről sokat lehetne mesélni, ha az idő engedné — írja a segesvári jegyző és krónikás, Georg Kraus.s Bakos Bálint 1614 februárjában tért vissza Szebenbe, miután Bethlen Gábor a szászoknak visszaadta a várost. A még nőtlen Bálint deák élvezte a vele egykorú patricius-ifjak életét. Andreas Hegyes brassói (valószínűleg magyar származású) szász krónikás feljegyezte, hogy 1615 őszén Dániel Fronius brassói patrícius tartotta esküvőjét. Fronius október 25-én úri kísérettel ment Szebenbe a menyasszonyért, s okt. 31-én nagy szebeni vendégsereggel érkeztek haza Brassóba. A szebeni vendégek között volt a királybíró Koloman Gottmeister, Bethlen Gábor hűséges híve, Petrus Besodner evangélikus főpap, Johann Schuller (talán a medgyesi) és Bálint deák uram (der Herr Balint Deák uram aus der Hermannstadt). Az író megjegyzi, hogy ő 70 lovas társával ment a szebeni vendégek elébe. Az esküvő tiszteletére díszlövéseket adtak le a Fellegvárban, a szíjgyártók, szűcsök, vargák, tímárok, ötvösök bástyáiból, a Fekete és a Fehér toronyból.6 Két évre rá, 1616 júniusában Bakos Bálintnak is Brassóban volt az esküvője, csak éppen a menyasszony nevét nem ismerjük. Andreas Hegyes egyébként ez esetben is részletesen ír az eseményekről: a vőlegénnyel, aki június 18-án érkezett Brassóba — eljöttek szebeni barátai, szinte kivétel nélkül nemesi rangra emelt patríciusok: Johannes Wayda, Michael Lutsch, Greger Stampff (ez rokon kellett legyen, mert Bakos anyjának első férje is Stampff volt), Paulus Schwarz patikárius. Radu Michnea havasalföldi és Alexandru moldvai vajda részéről is volt néhány bojár a június 19-én lezajlott esküvőn.7 Ha hihetünk az 1598. évi ajánlásnak, Bálint volt a középső Bakos fiú. Az idősebb Ferencről semmit sem tudunk, a kisebbik, Tamás nevű fiúról is igen keveset. Az Oltard — lelkész család feljegyzéseiben olvashatjuk, hogy 1619 május 12-én Bakos Tamás szebeni házában nagy esküvőt tartottak. A nagy sütés-főzés miatt tűz keletkezett, de ez nem tett különösebb kárt.8 Bakos Bálint fia kecskeméti Bakos János (1623—1654) szintén Szebenben lakott. Halála után, 1657-ben a szebeni tanács jóváhagyta „Johannes Bakos de Kecskemeth” nagypiaci házának eladását, mivel az ezt terhelő adósságok miatt egy örökös sem vállalta azok kifizetését.9 A Bakos család legműveltebb s egyben legismertebb tagja ifj. Bakos János (1653—1697) volt. Ő 1653. június 29-én született, hasonló nevű apja már 1654-ben meghalt s öt év múlva anyja, Agnetha Wernerin is követi. Az árva tizenhárom éves Jánost Michael Bordán szeléndeki (Stalzenburg) iskolamester három évig nevelte. A medgyesi úton fekvő erős várral rendelkező Szelindekről Bakos János hazakerült Szebenbe, ahol három és fél évig írnok (Discantist) volt, s közben a szebeni gimnáziumban tanult. 1668-ban elvégezte a szekindát s a togátusok osztályába került, ahol négy és fél évig maradt. 1672-ben Christof Gottmeister fiai mellé házi-nevelőnek alkalmazza. Előbb Coloman tanítója lett, majd Joseph Gottmeisterrel együtt három évig a gyulafehérvári református kollégiumban tanultak, ahol Buzinkai Mihály (1620—1683) és Pósaházi János (+ 1686) Sárospatakról Erdélybe menekült református professzornál három évig logikát tanultak. Bakos János 1675-ben hazatért s még három évig a szebeni gimnáziumban tanult. 1677 március 15-én őt választották meg a diákság 64
