Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Emlékek a századelőről: Dénes Zsófiával beszélget Belohorszky Pál
meghívott. Nagyon-nagyon érdekes volt a szeme és a homloka; látszott rajta, hogy rendkívüli gondolkodó és bölcs ember. Valahogy kortalan volt. Egészen sötét ruhába volt öltözve akkor. Azt mondta nekem: also bitte. Csak ennyit. És akkor én előadtam az egész Gűters- loh-történetet. És akkor valahogy így tartottam a kezem: összekulcsolva. Igen: összekulcsolva, s akkor ő azt mondta, mért imádkozik hozzám? Hogy én magának jót tanácsoljak? Én úgyis meg tudom adni magának az én igaz tanácsomat. Szóval azt is analizálta, hogy így tartom a kezem. Összekulcsoltan. És akkor, miután elhallgattam, azt mondta: weiter. Mindig azt akarta, hogy én beszéljek. A végén összefoglalta az egészet. Azt mondta: tökéletesen igaza van, hogy eljött hozzám, mert én magának azt tanácsolom, hogy akinek asztrál teste van, ahhoz nem megy az ember férjhez. Az nem reális ember, annak téveszméi és tévérzései vannak; és maga őmellette nagyon szenvedne. Ha Párizsba megy, és ő maga után menne, ahogy éppen jelezte, akkor legfeljebb engedje meg, hogy udvaroljbn magának, rövid ideig, és aztán adjon túl rajta. Ez volt Freud tanácsa. És akkor eljöttem tőle, és kinn, a váróban titkárnőjének letettem azt az igen nagy honoráriumot, amelyért ő egy órán át analizált. — Milyen összeg volt ez körülbelül? — Nem tudom. Fogalmam nincs már. Csak az én viszonyaimhoz képest; egy gazdag amerikainak talán semmi sem lett volna, de nekem tekintélyes összeg volt. — Igen. Hát nagyon nehéz kiválasztani bárkit is azok közül a hazai gondolkodók és művészek közül, akikkel Zsuka néni kapcsolatba került. En magam is nagyon sokat gondolkodtam azon, kiről lenne a legérdekesebb Zsuka nénit kérdezni? Hirtelen megállt a szívem érzése Juhász Gyula nevénél, mert Juhász Gyula igen nagy költőnk, akiről viszonylag kevesebbet beszélnek manapság. Az irodalomtörténeti értéke ugyan megvan, de az olvasók világában mintha kevésbé élne úgy, mint ahogy az öt megilletné. — Kedves Pali, engedje meg, hogy mielőtt rátérnék Juhász Gyulára, akit tiszta szívemből szeretek, őrzöm az emlékét, és mélyen tisztelem egyéniségét és a költészetét, föllázadok az ellen, hogy ennyire háttérbe szorult manapság, de mielőtt rátérnék őreá, rá kell mutatnom az én valódi mesteremre, aki nekem mesterem volt abban, hogy milyen irányban fejlődjék az írásom. Az pedig Ignotus volt, aki 1908-tól, amióta a Nyugat megindult, annak főszerkesztője volt. De már előtte is jelentős publicisztikát fejtett ki, a Hét-ben is, amely Kiss József lapja volt, azután a Magyar Hírlapban, amely nagyon felkapott napilap volt, ott vezércikkeket írt, és többek között a Magyar Géniusz-ban, amely előzte a Nyugat-ot. Én őt hallatlan műveltnek találtam, európai műveltségűnek, általános műveltségűnek. Semmi korlát nem volt az ő ítéleteiben. Annál kevésbé, mert ő is mélyen híve volt Freudnak és a pszichoanalízisnek. Itt meg kell mondanom azt is, hogy csaknem az egész Nyugat híve volt a mélylélektannak, és számosán körülülték minden este a Royal Szálló éttermében Ferenczi Sándor asztalát. Krúdy, Kosztolányi, Tersánszky, Ignotus, és a többi, akik reggelig hallgatták, mint a prófétát, hogy magyarázza meg nekik a pszichoanalízist. És vitatkoztak vele, és magyaráztatták ezt meg azt. Olyan nagy távlat nyílt meg az új lélektannal az írók és a művészek számára. Erről nem beszélhetek? — Dehogynem, tessék, ez nagyon érdekes. — Például Thomas Mann hogyan gondolkodott a freudizmusról, amely egyszersmind Ferenczinek is a hitvallása volt. Tudósi hitvallása. Szóval: Thomas Mannak egy pesti előadását hallottam a harmincas évek derekán, amikor Ferenczi Sándor már nem élt. Ő 33-ban halt meg, korai halállal, de ... Freud 80 éves lett Bécsben, és Thomas Mann a 80 éves Freud bécsi ünneplése után eljött Pestre, és a Belvárosi Színházban matinét tartott. Thomas Mann ... Freud ünneplésére. Azzal kezdte magyarázatát: képzeljünk el egy nagy térképet, amelyen ott van egész Ázsia, a nagy Ázsia, és mellette a kis Európa. A tudatalatti én, amelyet Freud fedezett fel, és Freud erre alapította egész tudományát, kutatását és gyógyítását; az Ázsia. Az ösztönök világa, amely összefügg a természettel és még a kozmosszal is. De most elhagyom ezt a területet, és rátérek arra, hogy tulajdonképpen az írásra, az írás mesterségére, az írás hivatására, az írás felelős gyakorlatára, ahogy 5
