Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 11. szám - Kőhegyi Mihály: Kosztolányi József levele feleségének az utolsó nemesi felkelés komáromi táborából
Kedves feleségem! Mostan az a hir vagyon, hogy valami 2 hétig itten maradunk Komárom alatt,21 hogyha állapotodról s sorsodról fogsz tudósítani igen fogom kedvessen venni, a vagy ha valami olly ember s kereskedő találtatna aki feli jön az által tudosits.22 Mi itten azt hallyuk hogy megint vissza megyünk Pestre, az Isten tudja igaz e, mert majd minden órában változnak az parantsolatok. Az Anyámnak Írjál dolgom felöl, s magad álapottyáról is itten minden szörnyű drága, úgy hogy néha ött nap sem láttyuk az kenyeret egy prof untér már 1 f harminc xr23 is adtam hanem mostan még is tsak meg lehetősen élünk, tudtodra adom, hogy Gönyöt az Franczia elvette az Kupferomat egész Uniformisra való posztóval gombokkal paputssal s egyéb másommal, hogy többet szenvedtek ottan is 200 forint kárnál, Botson24 az RáczzaP* vettünk pajtásságában egy vasas kotsit s abban 2 lovat fogunk úgy hordozzuk az egyet másainkat. A többi közt amidőn I. Pálffy26 Szelizay Urakat Hitves Társaikal Lizi kis asszont az Juli sogor asszont minden jó embereimet tisztelvén köszönteni teneked Testi Lelki áldást kívánván ezerszer tsokollak s maradok mint holtig igaz férjed Kosztolányi Josef mpa PS Az gazdaságra különössen vigyázatott ajánlom. A levél a Kosztolányi-hagyatékkal került a MTA Kézirattárába, ahol a költő életére, működésére vonatkozó iratok csoportjában őrzik egy levelezőlappal együtt, mely az irat felbukkanásának körülményeire vet fényt.27 A levelezőlap elülső, kettéosztott oldalának jobb felén a címzés: Nagyságos Kosztolányi Dezső író árnak Budapest Vilmos Császár ót 78. érdekes Újság” Szerkesztősége. Ez utóbbi két sort valaki — nyilván a kézbesítő postás — ceruzával áthúzta és a bal oldal alsó szélére, nehézkes, de jól olvasható betűkkel, ezt írta: Nemzeti Újság Szerkesztőség. Az első lap bal felén, 90 fokkal elfordítva ez áll: feladó Kathreiner Gyula áll. tanító Szentes Mécs Balogh u. I. Hátsó lapján, határozott, tisztán olvasható, szép betűkkel a szöveg: Szentes, 1921. július 6-án Nagyságos Uram! Birtokosiban lévén egy levél, melyet a Kosztolányiak egyik őse, Kosztolányi József, 1809-ben komáromi táborból, az utolsó nemesi insurectio idején irt haza nejének N. Becskerekre. Érdeklődöm, vajon a nevezett levél írója Kosztolányi úr nemzetségéhez ill. családjához tartozik-e? mely esetben a levél Önnél méltóbb helyen lenne, mint nálam. Illő tisztelettel Kathreiner Gyula áll. tanító Kosztolányi válaszát nem ismerjük, de a következményét igen: a levél birtokába került és azt gondosan megőrizte. írásaiban, novelláiban azonban sohasem emlegette. Pedig a Családi arcképcsarnok miniatűrjei később keletkeztek. Ennek a hallgatásnak két oka lehetett. Egyrészt a Petőfi által is kigúnyolt utolsó nemesi felkelés csúfos bukása nem tartozott a dicső múlt példái közé, másrészt Kosztolányi nem lehetett tisztában az ős személyével és hogy az miképpen kapcsolódik — ha egyáltalán kapcsolódik — a családjához. Alighanem ennek a töprengésnek köszönhető az a felsorolás, melyet egy levelezőlap nagyságú karton első és hátsó oldalára, jellegzetes zöld tintájával, feljegyzett. 61
