Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Kriston Vízi József: Adalékok a bukovinai székelyek játékkultúrájához
megyeieket), ott rövid idő múltával még az éltethető játékformák is elhalványultak, specifikumukat vesztették, s inkább csak a máshelyütt is ismert (pl. lányoknál az énekes-táncos) játékok többike maradt felszínen, — ma már persze itt is óvodai és iskolai ismeretanyagként. Mivel általános tendenciáról van szó, tudni véljük, de konkrét gyűjtés-kutatás híján mégiscsak sejtjük, hogy az 1960-as évektől tapasztalható nivellálódás, a közösségek belső autonómiájának lassú elvesztése a játékkultúrára is jócskán kihatott. Érdekes és vizsgálandó azonban, hogy pl. a Hadikfalváról elszármazott s ma Érden élő székelyek hagyományőrzése más falvaikhoz képest is milyen aktív — ezt adataink relatív gazdagsága is bizonyítja. E szociológiai szempontokat sem nélkülözhető további gyűjtőmunka azzal kecsegtethet, hogy egy sajátos történelmi öntudattal rendelkező magyar népcsoport viszonylag egységesnek mondható tradicionális és megváltozott műveltségét, egyúttal játékkultúráját minden romantikus ködöt eloszlatva szemlélhessük és illeszthessük a magyar népi kultúra egészébe. Jegyzetek 1. Erdős Ágoston, Erdős Ágostonná Kozán Erzsébet, Galambos Péter, Galambos Péterné Illés Regina, Kóka Rozália 2. Lőrincz Gergely, Nagy Jánosné László Regina, Tamás Antal, Tamás Menyhért, Tamás Menyhértné Lárnik Márta. 3. Antal Jakab, Antal Márton, Tényi Antal. — Az etyeki székelyek játékairól Csókos Györgyitől kaptunk igen értékes információkat. 4. Ezt állapította meg legutóbb, több mint egy évtizede Andrásfaivy Bertalan: A bukovinai székelyek kultúrájáról. In: Népi Kultúra-Népi Társadalom VII. 7—23. 5. Belényesy Márta: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. Bp„ 1958, — Sebestyén Ádám: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig. Szekszárd, 1972., — Sebestyén Ádám: Népdalcsokor. Bukovinai andrásfalvi népdalok. Szekszárd, 1976., — Komlósi Sándorné: Népi játékok Baranyában. Pécs, 1979.— Várnai Ferenc (szerk.): Hadikfalvi székely népdalok. Pécs, 1983. — Albert Gábor: Emelt fővel. Bp„ 1984. 6. V. ö.: Faragó József—Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák. Bukarest, 1982. 394., Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest, 1980. 220., mint sípkészítő mondóka. 7. „Szikonyország” néven volt ismeretes az agyagos talajú Korond és Parajd környéke is. Kosa László: Magyar Néprajzi Lexikon, 5. k. 32. I. 8. V. ö.: Sebestyén Ádám, 1972. 9. Belényesy Márta i. m. 10. Sebestyén Ádám i. m. 139. I. 11. A terjedelmes dallam- és szöveganyag ismertetését helyhiány miatt elhagyjuk. Részletesen lásd: Kerényi György (szerk.): A Magyar Népzene Tára I., — Sebestyén Ádám 1976. korrekt, a cselekményt és térformát is leíró anyagával. 12. Sebestyén Ádám, 1976. 11 —12. 13. Sebestyén Ádám i. m. 15. 14. Sebestyén Ádám i. m. 10., és Várnai Ferenc i. m. 23. 15. Komlósi Sándorné i. m. 41 — 43. 16. V. ö.: Sebestyén Ádám 1972. 196. és Komlósi Sándorné i. m. 107. 17. V. ö.: Sebestyén Ádám i. m. ugyanott 18. Sebestyén Ádám i. m. 195. 19. Lévén, hogy a játék szó kapcsán tudományterületünk művelői is szinte kizárólag a gyermekek és serdülők életkori sajátosságának megfelelő tevékenységformaként kezelik e fogalmat. 20. V. ö.: Sebestyén Ádám i. m. 57. 21. Sebestyén Ádám i. m. 193—194. 22. Emlékeztet Ortutay Gyula 1940-es felhívására Belényesy Márta i. m. 5. 23. Andrásfaivy Bertalan i. m. 17. 43
