Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Haider Edit: A "libajáték": jegyzetek egy társasjáték születéséről
érve újra kezdje a játékot, az életet. így a játék tartalmazza a vándor életútját a halálig és vissza az élet be. A halál az 58-as mező és az igazi megvilágosodás a 63-as mező közötti részben van elrejtve a mani- erista életszemlélet azon törekvése, hogy az ember lelkének békéjét bízza az Istenre”, ahogy azt A világ útvesztőjében is megtaláljuk. S mivel ez a keresztény gondolat és a labirintus-jelképek egész Európában egyértelművé váltak, így lett a libajáték a maga idejében a legkedveltebb játékok egyike. Marad végül az a kérdés, hogy mikor tűnt fel először a libajáték? Rabelais, a reneszánsz enciklopédiájának is felfogható munkájában, a Gargantua és Pantagruelben nem említi1» pedig a mű 22. fejezetében több mint kétszáz kártyajátékot, szobai és asztali társasjátékot, valamint szabadtéri szórakozást sorol fel.11 így biztosra vehetjük, hogy az 1530-as évek Franciaországában még nem ismerték. Legkorábbi említése a firenzei nagyherceg Francesco de Medici (1574—1587) személyéhez kapcsolódik, ugyanis II. Fülöp spanyol királynak egy libajátékot küldött ajándékba.12 A játék híre hamarosan több európai országba is eljutott, így 1597. június 16-án a Londonban felvett Register of the Stationes Hall feljegyzésében „új és szórakoztató libajáték”-ként említik.13 Úgy tűnik, a játék továbbra is megmaradt királyi környezetben, mert a következő feljegyzés Heroard.XIII. Lajos mentora és orvosa memoárjából így hangzik: „lármás játékai között a királyi gyermek szerette kipihenni magát, miközben libajátékot játszott.” Tudjuk, hogy kedvelt játéka volt XIV. Lajosnak, sőt Napóleon is szívesen játszotta.14 A XVII. század első évtizedeiből több játéktábla maradt fönn. Ezek közül az egyik legelegánsabb az Augsburgban készült Pommerschein Kunstschrank tartozéka, melynek ébenfa tábláját ezüst berakás díszíti. A játék egyszerű népi változatát, egy fatáblára festett libajátékot a Germanisches Nationalmuseum őrzi, és korán megjelennek a sokszorosított fa és rézmetszetű játéktáblák is, így 1614-ben a római Vacari kiadó katalógusa szintén ajánl egy libajátékot.15 A sokszorosítás mindenképpen hozzájárult elterjedéséhez és népszerűségéhez. A játék az élet-halál és a sors évezredes szimbólumaival tiszta formában, világos szabályokkal válik újrajátszható és újra átélhető modellé. Kialakulására hatással volt a kártya és a kockajáték, a kártyából megtartotta a képek szimbolikus jelentését, míg a kockajátékból a véletlen szerencse és a jóslás vonásai érvényesülnek. A pénzre való kockázás, a nyerés izgalma is benne van a játékban, de hazardírozás nélkül. A győztes a szerencsés dobások sorozatával ér a célba és elnyeri az összegyűlt zsetonokat, így a játék a nyerőjátékokkal is rokonságot tart. A libajáték nagyszerűségét bizonyítja, hogy rövidesen számtalan változata jött divatba, melyek még a későbbi leírások szerint is a libajáték tizenkét jó szabályát követik.16 Az új játékokban alibajáték klasz- szikus akadályait az új tartalomhoz igazodva más és más megpróbáltatások helyettesítik. Már nem a vándor szorongásokkal teli életútjának bejárása a cél, hiszen a szórakoztatás mellett a játékok tanító, nevelő, oktató és új ismereteket közlő szerepe kerül előtérbe. A játéktábla mezőinek száma hol több, hol kevesebb, az akadályok száma is a játék tartalmától függően változik, így előfordulnak nagyméretű, nagyszabású, de egyszerű és rövid játékok is. Az új játékok tervezői az üres mezők lehetőségével élve a játék tartalmát különféle feliratokkal, de még inkább tetszetős ábrákkal tették szemléletessé.17 A legérdekesebbek azok a táblák, amelyek a nagy történelmi eseményeket, bibliai történeteket, irodalmi és színházi érdekességeket, földrajzi adatokat, technikai újdonságokat és a legfrissebb aktualitásokat ismertetik meg a játszani szerető ifjúsággal. Jegyzetek 1 Panowszky, Ervin: A jelentés a vizuális művészetekben (Gondolat — Budapest 1984) 97. p. 2 Bán Imre: Manierizmus. Világirodalmi lex. 6. (Akadémia — Budapest 1974) 97. p.; Klaniczay Tibor: A manierizmus (Gondolat — Budapest 1982). 3 Santarcangeli, Paolo: i.m. A labirintusok könyve (Gondolat—Budapest 1970) 319—324. p. Az egész labirintus kérdést összefüggéseiben és történetiségében megvilágítja. 5 Comenius, Johannes Amos: A világ útvesztője. Komor Ilona utószavával. (Magyar Helikon — Budapest 1961) 6 Vries, Ad de: Dictionary of symbols and imagery. (North Holland Publisching Comp. Amsterdam —London 19812) 345. p. 7 Vries, Ad de: i. m. Goose 221. p. 8 Ihote, Jean-Marie: Le symbolisme des jeux (Paris 1976) 82. p. A libajáték szimbólumainak magyarázatánál hivatkozik Augustin Berger: Le noble jeu de l’oie c. munkájára és részletesebben foglalkozik a kút jelentésével, amit végül is a 31-es szám kozmikus értelmezésével hoz összefüggésbe. 9 Santarcangeli, Paolo: i.m. 246. p. más megfogalmazásban rendkívül képletesen fejezi ki ezt az életérzést. Az ember tragikus lelkiismerete bezárkózott a szövevényes utak rendszerébe, amelyből egyedül Isten kegyelme vagy az egyes esetek véletlen szerencséje mentheti ki. 10 Dictionnaire des jeux (Paris 1964.) Oie. 349. p. 11 Bahtyin Mihail: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája (Európa — Budapest 1982) 286 — 296. p. Éppen Rabelais műveiből tudjuk, milyen nagy szerepük volt a XVI. század elején az ünnepeken és vásárokon a mulatozásoknak és a játékok felszabadító derűjének. Rabelais nyomán megállapítható, hogy a játék az élet, a történelem kicsinyített egyetemes érvényű modellje, amelynek mindvégig kísérője marad a szerencse és a kudarc, a fölemelkedés és a bukás. 12 Grunfeld, Frederic V.—Eugen Oker: Spiele der Welt (Wolfgang Krüger Verl. Frankfurt/Main 1976). Gänsespiel 127. p. 13 Grunfeld, Frederik V.: i. m. 127. p.; The Oxford Engliish Dictionery Vol. IV. (London 1961) Goose. 14 Dictionnaire des jeux. i. m. 349. p. 15 Himmelheber, Georg: Spiele. Gesellschaftsspiele aus einem Jahrtausend. Kataloge des Bayerischen Nationalmluseum München Band XVI. (Deutscher Kunstverlag 1972) Laufspiele 163. p. 16 Bell, R. C.: Board and table games from many civilizations (Dover Publications, Inc. New York) 16. p. Idézi Goldsmith 1880-ban kiadott versét. A képek díszül is azért vannak, hogy értelmezzék (A királyi libajáték tizenkét szabályát.) 17 Westen, von W. von Zur: Graphische Spieltafeln. Zeitschrift für Bücherfreunde 1935/VI. 125. p. 27
