Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
A 4 + 1 hangsúlyozott ponttal ellátott játéktáblák kozmikus szimbolikája kétségtelen. A régi íreknél igen nagyszerepet játszottak a táblás játékok: afidchell és brandub. Egy írországi láp Ballinderry mellett egy X. sz.-i, teljesen ép, puszpángfa játéktáblát őrzött meg, a négy sarok hangsúlyt kap, a központot körrel emelik ki.76 Egy ír mondában a fidchell-tábla fehér bronzból van, négy sarka pedig aranyból; egy másikban pedig Mider tündérkirály egy halandó királlyal játszik a királyné birtokáért egy olyan ezüst táblán, melynek minden sarkán drágakő ragyog, a figurák pedig aranyból vannak.77 Bűvös játéktáblák ezek, de a kelta játéktáblák mikrokozmosz-jellegét legjobban az az ír költemény domborítja ki, amely Írországot egy brandub-táblához hasonlítja: Tara a központ, a négy négyzet körülötte a négy tartomány, a király-bábu Írország nagykirálya, a négy védő-bábu pedig a négy tartományi király.78 3. Sakktábla- vagy háló-minta Már a paleolitikumban előfordul; franciaországi kultuszbarlangokban különösen gyakori. Példák felsorolása Mezopotámiától Görögországig, az ősi Amerikáig és Ausztráliáig igen messze vinne, és bizonyítani nem, legfeljebb valószínűsíteni lehet, hogy a világrendet, vagy a világ fölött való hatalmat jelképezi. A valcamonicai kultuszhelyeken is előfordul a sziklarajzok között egy nagy férfialak feje fölött;79 gyakori kelta érmeken.80 Mint játéktáblán, a sakkon kívül sok játékot játszanak rajta, melyek mai szabályaiból egy eredeti, rituális játékra nem lehet következtetni. Érdekes azonban az az arab legenda, amely szerint a világ kezdetén sakkjátékot játszott egymással a Világ birtokáért Allah és a sátán. (Fehér-fekete, jó-rossz princípium!) 4. Ma lom játék Mint fent említettük, mind Franciaország, mind az Alpok, mind Észak-Olaszország kultuszhelyein előfordul, sziklába vésve, legtöbbször függőleges síkon, tehát játékként még nem használhatják. Ott találjuk az egyiptomi Kurna templomának kőtetejébe vésve i. e. 1400 tájáról, Trója első városának tárgyain, bronzkori írországi leletekben, Ceylonban egy 2000 éves kőlépcsőbe bevésve.81 A római korban már játékként ismeretes, a középkorban pedig úgyszólván a legelterjedtebb társasjáték, a szegény ember sakkja. Legegyszerűbb formájában földbe karcolt „táblán” játszották, de Magyarországon is kerültek elő középkori leletekből kőbe vésett, téglába karcolt malomjátékok. A kora-középkorban még élt szimbólum-jellege: Nagy Károly trónján Aachenben az ülés alatt a márványba belevésve még ma is látható egy malom. Nyilvánvalóan nem gyerekek játéka, hanem a hatalom szimbóluma. Az uralkodó valósággal „ült” rajta, birtokolta a hatalmat. (A német besitzen = birtokolni a sitzen = ülni igéből származik.)82 René Guénon83 szerint háromszoros szent övezetet jelent, amelyeket iniciációk alkalmával szoktak létesíteni, s melyben a felavatandó a tengelyek mentén fokozatosan elérkezik a bölcsesség kútfejéhez. Hozzáfűzi, hogy ez az elmélet megtalálható az ősi indiai hagyományban, Platónnál, Danténél és a druidáknál. —A malomjáték mai formájában a szabályok semmit sem árulnak el a játék szakrális eredetéről. * *• * Fennmarad azonban a kérdés: mikor és hogyan lett a szent szimbólumokból játék? Kézenfekvő volna azt feltételezni, hogy késői idők profanizálása formálta át őket, amikor a szimbólum értelme már elhomályosodott. A játékok egy részénél ez el is képzelhető. Másrészről tudjuk, hogy sok ezer éve játszottak már rituális jellegű táblás játékokat, s ezekből csak később lett szerencsejáték, majd gyermekjáték.84 Ismerve 12
