Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
Fettich kitűnő meglátásához azt is hozzátehetjük, hogy a ház formaváltozásának nyilván azért volt olyan nagy jelentősége, mert egyben a világkép átváltozását is jelentette: a steppék népének „kerek világát” jelképező kerek mikrokozmosz-sátrat váltották fel a kereszténynek gondolt négyszögletes világelképzelést tükröző házak. (Feltehetjük azt a kérdést, hogy az ismert babona: ahol először alszunk, elalvás előtt meg kell számolni a szoba négy sarkát — nem ezzel az elképzeléssel áll-e kapcsolatban?) És vajon a központ nem szerepelt-e ebben a négyszögletes mikrokozmosz-elképzelésben? Az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött archaikus népi imádságok közül többen is megtaláljuk: „Ami házunkba négy szöglet van /Mind a négy szögletbe egy őrző angyal/Házközepibe Isten fia ..„Ebben a házban négy szög van, / Minden szögben egy angyal / Közepiben Krisztus ..stb.52 Itt felidézzük az oltár megszentelésének szertartását a keresztény rítusban. (Az oltár is természetesen mikrokozmosz.) A püspök az oltártáblára öt keresztet rajzol: az elsőt a középre, a többi négyet a négy sarokra.53 Ezek a nagy területet felölelő példák — a teljesség igénye nélkül — rávilágítanak arra, hogy sok mai táblás játék alakzatainak azonossága a legősibb világképekkel nem lehet véletlen megegyezés. Más kérdés, hogy a rajtuk ma játszott játékok szabályaiból következtethetünk-e esetleges régi, szakrális táblajátékokra. Hiszen tudjuk, hogy azonos táblákon egymástól különböző játékokat lehet játszani, s ezért régi játékok rekonstrukciója a fennmaradt táblák alapján nem egyértelmű. Ezért, ha összefoglalásként megvizsgáljuk az ősi világképek, szimbólumok s játéktáblák összefüggéseit, nem a szokásos tipológiai felosztás (versenyjátékok, háborús játékok, helyzeti játékok, mankala-játékok, kockajátékok, dominójátékok54 szerint tesszük,) hanem formai alapon, amely formák s tartalmuk azonban ősibbek, mint a játékok jelenlegi szabályai. 1. Körbe írt kereszt, ill. négytengelyű kerék Visszautalunk első ismert előfordulásaira: a tatai kövület, az lle-de-France-i barlangok félgömb alakú mélyedéseibe, kör alakú képződményeibe belekarcolt vonalkeresztek. Vajon annyi, egymástól helyben és időben távol eső kultúrában mindig ugyanazt jelentette-e a jel: a Kozmoszt? A skandináviai bronzkori sziklarajzok ábrázolásainál a régészek általában napszimbólumnak magyarázzák. Guénon szerint azonban értelmezésük ennél sokkal tágabb és mélyebb: „a Világ Közepének szimbóluma, ahol a Legfelsőbb Princípium megjelenik.” A litomericei, a vonaldíszes kerámia-kultúrába tartozó ún. naptártálon a négyszögletessé módosított kerek tálban kereszt látható. A tál kultikus jellege nyilvánvalóvá válik abból, hogy a körön jelzett számértékek a holdciklus értékei. Együtt van itt tér és idő: az általános világrend dokumentuma ez a kultikus tál.56 Előfordul a szimbólum a Capo di Ponte-i sziklarajzok legrégebbjei között, amelyek a neolitikumból származnak.57 Mezopotámiában — nyilván rituális célra használt — kerek tálakban találkozunk a kör alakba írt kereszttel.58 Ezeknek egy változata az a samarrai tál-típus ahol a kereszt szárai helyett antropomorf figurák állnak.59 Megdöbbentően hasonlítanak ezekhez a navaho (új-mexikói) homok-festmények. Ezeken is — kör vagy nyolcszög-alakba belerajzolva — emberi alakokból álló kereszt látható. Félreismerhetetlenül kozmikus értelmezésük van: mindegyik figura a négy égtáj egyikéhez tartozó attribútumot visel.60 Nem lehet véletlen a hasonlóság a Salamon-sziget lakóinak melldíszként viselt, áttört teknőckorongjaival, a kapkapokkal: itt is kör alakban négyes osztást látunk,amelyet emberfigurák képeznek: hangsúlyozott a középpont.61 Archaikus sumér pecsétnyomókon is feltűnik a négy részre osztott kör. Ez a szimbólum azonos azzal a jellel, amellyel a királyi feliratokban az uralkodó címét 10
