Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
Ég kerek, a Föld pedig négyszögletű. Varró megkülönbözteti az égi, a földi ésföld alatti templom fogalmát. Az első kerek, mivel a horizont mintegy kört ír le a megfigyelő körül, az utolsó úgyszintén. A földi templom négyszögletes.48 Általánosan elterjedt antik világkép az, hogy a föld kerek, lapos korong, melyre felül az áttetsző, de szilárd kék égbolt félgömbje borul, alul pedig (az ember számára láthatatlanul) ennek megfelelője. Zeusz kezében a kék gömb az ábrázolásokon nem a mai értelemben vett földgömb, hanem éggömb, világgömb: sphaira = szféra. Ebből lesz a középkorban az uralkodók hatalmi jelvénye, az országalma. A négyzet alakú földet úgy kapjuk, hogy azt berajzoljuk a kerek korongba. A négyszögű föld az oikumenét, a lakott világot jelenti. A kör és a négyzet tehát egyaránt jelenti magát a Földet is; az antik ember ebben nem érzett ellentmondást. A kereszténység az antik világképet veszi át, de a Centrumba Istent, Krisztust állítja. Viszont a kereszténység befogadását megkönnyítette az, hogy a kereszt — bár nem a latin kereszt, Krisztus kínhalálának szimbóluma, hanem az egyenlőszárú görög kereszt — a rendezett világ legősibb szimbóluma volt. A keresztény szimbolikában is megfér egymással a négyszögletes és kerek világkép, a szögletes és kerek templom.48 Mikrokozmosz a Grál vára is a középkori legendában: négyzet alakú falakon belül kerek torony. Mikrokozmosz a kolostorudvar is, úgy szerkesztve, mint a hagyományos szent városok: a négyzet középpontjában van a kút — hiszen nemcsak hegy, világfa, hanem kút is lehet a centrum.49 Ä keresztény középkor városainak alapításánál, szerkesztésénél Jeruzsálem a mintakép: nem a valódi város szabálytalan négyszögű alaprajza, hanem a Mennyei Város, egy stilizált, kör alakú, szimbolikus ábra, az utcák keresztjével négy részre osztva. Sok középkori város piacterén megtaláljuk még most is a kör alakú „kék követ”, a város szimbolikus központját.50 Észak-Ázsia, Észak-Amerika őslakói a Kozmoszt kereknek képzelik, s így a mikrokozmoszt, sátrat, jurtát is, amely a Világ képe, kerek formára készítik. Ügy látszik, honfoglaló őseinknél is a kerek világkép volt a kizárólagos. Fettich Nándor51 egy népi imádság szövegét analizálja: „Fehér rózsa Mária Gyönggyel gyökerezik Arannyal virágzik. A mi házunk négyszögletes Négy szépangyal őrizkedik. Angyalok őrizzetek, Keresztek forogjatok. Hadd alugyam Boldogasszony ágyába, Ábrahám kebelébe ...” Fettich rámutat arra, hogy a szövegváltozatoknál „fő szerepet játszik a ház négy szögletével való dicsekvés ... A dicsekvés sok esetben letompult: házamnak négy szögletében, vagy szöglete formulára ... házunk négy szegelletén ... házamnak négy sarkába ... A házunknak négy sarkája... négy szegibe ... — A ház négyszögletes voltával való dicsekvés és ami hozzá tartozik, szintén ehhez a korai időhöz köthető. Azt fejezi ki, hogy már nem sátorban, vagy ennek földhöz kötöttebb leszármazottjában: a kerek sövényházban lakik az illető, hanem az új, keresztény életformát jelképező szögletes házban ... A szögletes házakban, falvakban való lakást a keresztény életmód alapkövetelményének tartották, amikor a kunok letelepedését szorgalmazták.” 9
