Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
a kelták is tudtak bizonyos jelek egyenlő értékéről, mennyivel inkább tudatában lehetett ez azoknak az embereknek, akik az lle-de-France barlangjaiban gyakorolták kultuszaikat.”37 Feltűnik a barlangi vésett ábrák között a négyszögbe rajzolt átlóskereszt és álló kereszt kombinációja is, az a figura, amelyet az angol zászló népszerű neve után „Union Jack”-nek szoktak nevezni. De sok helyen találkozunk háló- vagy sakktábla alakú karcokkal (pl. a Villetard barlangban, vagy a spanyolországi El Pendo barlangban talált, a felsőpaleolitikumból származó csontdarabon.)38 A „rendezett világ” ábrái ezek is. Megtaláljuk a sziklavésetek között a malom-játék ábráját is: három egymásba skatulyázott négyszöget, átlókkal. Biztosan nem játszottak rajta, — hiszen legtöbbjük ferde síkon, vagy egyenesen függőleges sziklafalba vésve található. Ilyen malomábrákra bukkantak az olaszországi Val Camonica sziklarajzai között,39 és az Alpok nehezen megközelíthető szikláiba vésve,40 — a már megismert négyszögekkel, „sakktáblákkal” együtt. Mielőtt azonban megvizsgálnánk néhányat a kör és négyzet alakú játéktáblák közül, s megpróbálnánk összefüggést keresni a világkép és a játék között, ragadjunk ki néhány példát arra, mennyiben alakította a világkép őseink életét. (A közismert példáknál a hivatkozásokat elhagytuk.) A négyszögre: Már a neandervölgyi ember négyszög alakú sírgödörbe temette el halottait.41 Az i. e. 7000-ből származó <£atal Hüyük neolitikus városa már sakktáblaszerű építési rendszer szerint épült; az Indus-kultúrába tartozó Mohendzso Daro ugyancsak; a házakat tájolták. A görögöknél a temenos (szentély) négyszögletű volt, akárcsak a római templum, mely két szó, a „metszek” görög ill. latin igéből származik, s azt jelenti, hogy ezeket a kis mikrokozmoszokat kihasítom a káoszból (azért, hogy ott érintkezésbe lépjek az égi és föld alatti hatalmakkal.) Ugyancsak mikrokozmosz volt a rómaiak tábora, melynek építését az etruszkoktól vették át: utakkal négy részre osztva, középen a parancsnoki épülettel. Formáját eredetileg nem praktikus okok, hanem szakrális előírások határozták meg. Római írók említik a „Roma quadrata”-t. Ez nem „négyszögletes Rómát” jelent, hanem „négy részre osztott”-at, a Várost tehát éppúgy a világ közepébe helyezték, mint a Távol-Kelet székvárosait. Újabb feltárások bizonyították, hogy a kelta-lakta területeken előforduló négyszög alakú sáncok nem erődítmények, mint korábban hitték, hanem szentélyek, akárcsak a görög temenosok.43 Az irániaknak, szkítáknak is négyszögű templomuk, illetve szentélyük volt: nem egy bizonyos istenségnek szentelve, hanem kozmikus jelentőséggel.43 A körre: A kör talán még hangsúlyozottabb szerepet kap az ősi kultúrákban. Mezopotámiában minden mágikus rítusnál a kör alakját találjuk. A szertartások alkalmával körtáncot járnak; a görögöknél az előkelő férfiak szent körben (hieros kyklos) ülnek.44 Rómában Vesta temploma kerek, s több római író is Vestát a Földdel azonosítja — holott ez kultuszából nem derül ki.45 Az angolszászok temetői is kör alakúak voltak.40Temploma- ikeredetileg nem épületek, hanem köralakú, szabadtéri szentélyek. Az angol church szó megfelel a görög krikos (dór dialektusban kirkos) és a latin circus = kör szónak.47 Az antik kozmográfiában békésen megfér egymás mellett a kerek és a négyszögé világ képe; azzal a megkülönböztetéssel is találkozunk, — akárcsak Kínában — hogy az 8
